MERT(20) /AZ ORVOSTUDOMÁNY SZİMBÓLUMA A KÍGYÓ

 A mai epizódban egy olyan szimbólumról lesz szó, amely a kollektív emberi elméből született, és ma is univerzális léptékben használatos. Köszöntjük a műsorunkban, amely keretében arra fogunk koncentrálni, hogyan vált a ma többnyire félelmet és undort kiváltó kígyó az orvostudomány szimbólumává, amely a gyógyítás eszköze.

 Az emberiséggel kapcsolatos leletek azt mutatják, hogy az állatfigurák az első ismert emberi társadalmak óta jelen vannak életünkben. Az állatok talán az első azonosított festmények óta, 45 ezer évvel ezelőtt, az emberi kultúra gerincét képezik. A 12 ezer éve épült Göbeklitepétől, amely felfedezésével fenekestül felforgatta a kialakult történelemfelfogást, az összes ismert mitológiáig az állatok jelentik az emberi lények legalapvetőbb erőforrásait mind a természetes élet megosztására, mind a szimbolikus kifejezésre.

 Nem túlzás azt állítani, hogy a mitológiák a természeti események, különösen a ragadozó és mérgező állatoktól való félelem, valamint az ember végtelen képzelőereje kombinációjából jönnek létre. Még ma is az emberiség eltévelyedésének egyik módja a természetfeletti erők igénybevétele az ismeretlen eredetű események magyarázatára. Tudjuk, hogy az állatokat már a történelem előtti idők óta használták ezen képességek kifejezésére. Bár manapság mitológiai karakterek és szimbólumok jelennek meg leginkább a bolygónevekben, valójában van egy alak, amellyel sokkal többet találkozunk a mindennapi életünk során: a kígyógyógyászati ​​szimbólum, amelyet minden kórházban látni fogunk.

Úgy gondolják, hogy a jelenleg a Louvre Múzeumban található Első Gudea sumér király kődomborművén egy ivópoháron egymás köré tekert két kígyó az egészség istenét, Ningizsidát jelképezi. Az ókori görög és római mitológiában a kígyó Aszklépiosz jele, akit az orvostudomány istenének tartanak. A betegeket gyógyító Aszklépioszt egy bottal ábrázolják, amelyre egy kígyó tekeredett. Ezenkívül az ókori mezopotámiai és egyiptomi kultúrákban a kígyók isteni szimbólumokként jelennek meg, amelyek a gyógyításhoz és gyógyuláshoz kapcsolódnak. A kígyó azon képessége, hogy a bőre levetésével regenerálódik, számos ókori szövegben is helyet kap a betegségből való felépülés általi megújulást kifejező metaforaként.

 Nem lenne helytelen azt hinni, hogy a kígyót kiszámíthatatlan mozgása és a halálos mérge által keltett félelem olyan helyzetbe emelte,hogy tiszteletben tartják, és még gyógyulást is várnak. Az ókori embereknek ez a szemléletmódja másképp van jelen mai életünkben. A kígyóméreg ma a gyógyszeripar által használt vegyszer. Utaljunk arra is, hogy a farmakológia szó alapjául szolgáló "farmakon" szó az ógörögben mérget és gyógyszert is jelent. Tehát fejezzük be a témát az olyan fogalmak összefonásával, mint a két kígyó egy pálca köré  tekeredőtt kígyó, amelyet az Orvosok Világszövetsége 1959-ben az orvostudomány szimbólumaként fogadott el.