Vajon tudnak ezekről egyáltalán? (44)

            Naszreddin Hodzsa a török kultúra legfontosabb személyei egyike. Viták vannak arról, hogy valóban élt-e vagy nem, de olyan okmányok vannak, melyek szerint élt. Ezek az okmányok szerint 1208-ban Eskisehir város Sivrihisar járása Hortu falujában született. Az oktatása után egy időre költözött Aksehir járásba, mely az akkori idők fontos misztikus gondolati központjai egyike volt. 1284-ben Aksehir járásban elhunyt, és őt eltemették ott, ahol napjainkban Naszreddin Hodzsa türbéje van. Naszreddin Hodzsa halála után kezdték elmesélni a róla szóló történeteket, és századok folyamán egyre nőtt ezek a történetek száma.

            Egy népi filozófus Naszreddin Hodzsa nagyon ismert egész török világban. Azerbajdzsánban Molla Naszreddin, Kazahsztánban Koja Naszreddin, Üzbegisztánban Naszreddin efendi neveken emlegetnek róla. A török világ mellett, mint arabok, bolgárok, kínaiak, irániak, magyarok, oroszok, különböző társadalmakban is azok a társadalmak helyi hőseinek meseivel együtt elmesélték Naszreddin Hodzsa történeteit. UNESCO határozatára 1996 évet Naszreddin Hodzsa évének megünnepelték egész világon.

            A Naszreddin Hodzsa írásos kultúrájának ismert legrégibb történetével találkozunk az 1480 évi Saltukname anatóliai török legendában. A Leonid Solovyov két kötetes művében, melynek első részét 1940-ben megjelenítettek, regény stílusban és egy Közép-ázsiai személyként elmesélték Naszreddin Hodzsát. Összegben 1,5 millióként eladták ezt a könyvet, mint német, magyar, görög, szerb, horvát, több nyelvre fordították.

            Naszreddin Hodzsától kérdezték a Föld központját. „A világ közepe ott van, ahol a bot a kezemben érinti a földet.”- válaszolta, és ezt is mondta: „Ha nem hisznak, akkor mérjenek fel.”