Heti kommentárunk 8/ Milyen hatással lesz az EPK Európa jövőjére?

Az Emmanuel Macron francia köztársasági elnök által 2022 májusában javasolt Európai Politikai Közösség (EPK) projekt megtette első konkrét lépését, október 6-án első alkalommal találkozót tartott Prágában. Különösen az Európai Unióból való brit kilépés, a világjárvány és az ukrajnai háború után kialakult helyzet vitát váltott ki az Európa jövőjének alakulásáról. Németországban lezárult a Merkel-korszak, annak következtében olyan nézet terjedt, miszerint vezetési probléma merült fel Európában. Ezzel összefüggésben Franciaország olyan politikát kezdett folytatni, ami a Merkel távozásával megüresedett vezetői pozíció betöltését szolgálja. A francia diplomáciai erőfeszítések eredményeként működni kezdett az új mechanizmus, és valójában Európa világpolitikai súlyának erősítését tűzte ki maga elé célul. Úgy látszik, hogy e cél elérése nagyon fontos Macron francia köztársasági elnök számára is. Eszempontból az EPK-t olyan kezdeményezésnek tekintik, amely elsődleges feladata erősíteni Macron európai és világpolitikai vezetői szerepét. Annak kapcsán Macron számára az EPK különleges fontossággal bír, mert a közelmúltban súlyos kritika érte őt Franciaország világpolitikai gyengülő pozíciója miatt.

Az EPK első alkalommal tartott prágai csúcstalálkozója nyomra vezet, hogy milyen Európát akarnak a jövőben. Biztosan az első kérdés az orosz-ukrán háború.  Noha az EPK Projekt nem képvisel határozott álláspontot Oroszországgal vagy bármely más országgal vagy konkrét fenyegetéssel szemben, az időzítés szempontjából kritikus fontosságú, mivel megmutatja, hogyan fogja Európa kezelni az ukrajnai orosz invázió által okozott többdimenziós válságokat. Mert az ukrán háború sok tekintetben átfogó kihívás elé állította Európát.

Az első sorban áll az energiaválság. Európa energiaellátása általában Oroszországtól függ. Európa éves gázfelhasználása megközelíti az 500 milliárd m3-t, ennek fele Oroszországból származik. De az ukrajnai háború miatt Európa és Oroszország között fennáll a konfliktus, eközben a gázárak drasztikus mértékű emelkedését eredményezte a következő tényezők, csökkent a gázáramlás az Északi Áramlat 1-es gázvezetéken keresztül, az Északi Áramlat 2-s gázvezetéket nem helyezték üzembe, mert az Egyesült Államok szankcionálta, valamint súlyos gazdasági és politikai szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.  Bár ez a helyzet alternatív gázforrások felkutatása felé terelte Európát, 2023-ban komoly energiaválsággal kell szembenéznie. A gázellátással és a gáztárolással összefüggésben felmerülő főbb problémák, valamint a növekvő költségek miatt Európa mély gazdasági és politikai válságba került az energia terén. Emiatt Európának megoldást kell találnia az energiaválságra.

Másrészt az ukrán háború új kihívás elé állította az európai biztonsági architektúrát. Oroszország Ukrajna megszállására tett kísérletét Európa a hidegháború utáni status quo megzavarására tett kísérletnek tekinti. Bár a NATO politikaváltást vezetett be, hogy erősítse Európa biztonságát Oroszországgal szemben, a háború okozta bizonytalanságok és kockázatok erősítették Európa biztonsági aggályait. Különösen az Európai Unióból való brit kilépés után az ország új irányt vett magának, szükségessé teszi Európa biztonsági architektúrájának átalakítását. Emiatt az EPK-t egy lépésnek tekintik Európa erősebb összetartása felé. Nagyon nehéz azonban azt mondani, hogy az EPK új architektúrát vezetett be Európa biztonságában. Így az EPK-t nem tekintik az EU alternatívájának. Amit tesznek, azon kép megerősítése, hogy együtt vagyunk a válság idején.

Vannak olyan körök, amelyek az EPK-t Macron új nagy projektjének látják.  Ezek a kritikák több szempontból indokoltnak tűnnek. A jelenlegi igények azonban szükségessé teszik az EU határain túlmutató stratégia kidolgozását. Különösen az EU-n kívüli szereplők (például Türkiye) részvétele az EPK-ban nagyon fontos, ami a jelenlegi konjunktúrában jobban hallható. Ezek a csatlakozások erősebbé tehetik az EU-t az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokkal szemben.

Az EPK-nak lehetősége van arra, hogy az elkövetkező időszakban egy kontinens szintű platform legyen a stratégiai eszmecserére és a politikai döntéshozatalra. Úgy tűnik azonban, hogy ez a platform számára meglehetősen nehéz, hogy rövid távon megoldja Európa valódi problémáit.