Erdoğan elnök levelet írt az EU tagállamainak vezetőihez

Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök levelet küldött az Európai Unió intézményei és a tagországok vezetői részére, amelyben kifejtette Törökország álláspontját a Földközi-tenger keleti medencéjének ügyében, és ismertette javaslatait a problémák rendezésére.

A Görögországon és a dél-ciprusi görög kormányzaton kívüli EU-tagországoknak küldött levelében Erdoğan elnök emlékeztetett rá, hogy Törökország számára mindig prioritást élveztek a Törökország és az EU közötti kapcsolatok és ezek fejlesztése, valamint felidézte, hogy az Igazság és Fejlődés Pártja (AK Parti) kormányzása idején nagy előrehaladást értek el ezen a területen.

A török államfő kitért rá, hogy a több mint 60 éves török-EU kapcsolatok során nehéz próbatételeket is átéltek, és úgy fogalmazott:

„Az utóbbi időszakban a kelet-földközi-tengeri fejlemények miatt újabb megpróbáltatás elé kerültek a kapcsolataink. Ezzel a levéllel szeretném továbbítani önöknek Törökország álláspontját a Kelet-Földközi-tenger ügyében, és a javaslatait a problémák rendezése érdekében. A kelet-földközi-tengeri politikánknak két fő célja van. Az első a Kelet-Földközi-tengeren a tengeri illetékességi területek nemzetközi jognak megfelelő, jogszerű és igazságos módon történő meghatározása, és a kontinentális talapzatunkon lévő szuverén jogaink megvédése. A második célunk pedig a ciprusi törökök - mint Ciprus szigetének egyenlő partnerei - egyenlő jogainak és érdekeinek garantálása a sziget szénhidrogén-forrásai felett.

Ezen céljaink keretében Törökország azt óhajtja, hogy a Kelet-Földközi-tenger olyan együttműködési térséggé váljon, ahol az összes fél együtt dolgozik, jogszerűen és igazságosan osztozkodik a szénhidrogén-forrásokon, és ahol béke és stabilitás uralkodik. Miként az EU kiindulópontját a szén és acél képezte, ugyanúgy kívánjuk, hogy a szénhidrogén alapot teremtsen a ciprusi rendezéshez és a nagy EU kialakulásához” – fogalmazott.

Erdoğan elnök levelében hangsúlyozta, hogy a kelet-földközi-tengeri feszültségért nem Törökország, hanem Görögország és a dél-ciprusi görög fél a a felelős.

„A mai helyzethez az vezetett, hogy a görög-ciprusi görög duó semmibe vette Törökországot és a ciprusi törököket, egyoldalú lépéseket tettek, kész helyzetet próbáltak teremteni, és az EU 2003 óta csupán szemlélőként figyelte ezt. A ciprusi kérdés rendezése nélkül az EU tagjává vált a Dél-ciprusi Görög Kormányzat, amely a ciprusi törököket semmibe véve 2003-ban, 2007-ben és 2010-ben tengeri határokról szóló megállapodásokat kötött a szomszédos országokkal, 2007-ben engedélyezési területeket határozott meg, nemzetközi tendereket írt ki, és 2011-ben fúrásokat végzett” – fogalmazott a török államfő.

Erdoğan levelében megjegyezte, hogy Görögország a dél-ciprusi görög kormányzattal együtt azt a célt tűzte ki, hogy Törökországot az Antalyai-öbölbe zárja, maximalista tengeri határokat követel (Sevilla-térkép), azzal próbálkozott, hogy az EU-t felhasználva Törökországot ezek elfogadására kényszerítse, és ezeket a határokat nemzeti és az EU külső határainak nyilvánítsa.

„A görög/ciprusi görög duó nem elégedett meg ezekkel, hanem Törökország és a ciprusi törökök ellen Kelet-Földközi-tengeri Gáz Fórum néven egy mechanizmust is létrehozott, valamint a térség országaival Törökország-ellenes hármas és négyes együttműködési mechanizmusokat alakított ki. Törökország viszont a Kelet-Földközi-tengeren mind a saját, mind pedig a ciprusi törökök jogainak védelme érdekében a diplomáciára támaszkodott, azonban mivel a dialógusra és együttműködésre való felhívásaink nem vezettek eredményre, 7 éves várakozás után 2018-ban a terepen is lépéseket kezdett tenni” – értékelte a török elnök.

Erdoğan elnök közölte, Törökország kiáll amellett, hogy a Kelet-Földközi tengeren a tengeri illetékességi területeket a nemzetközi jognak megfelelően, jogszerű és igazságos módon határozzák meg, majd levelét úgy folytatta:

„Ebből a célból szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy készen állunk az előzetes feltételek nélküli párbeszédre Görögországgal. Ennek keretében szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a feszültség csökkentése érdekében a kezdetektől fogva támogattuk a NATO-főtitkár azon vállalkozását, hogy szétválasszák a tengeri és légi egységeket. Másfelől pedig a ciprusi törököknek és a ciprusi görögöknek, mint a felbomlott Ciprusi Köztársaság közös alapítóinak és a sziget közös tulajdonosainak, egy együttműködési mechanizmust kell létrehozniuk a szénhidrogén-források ügyében a bevételek jogszerű megosztására is kiterjedően.

Egy ilyen együttműködési mechanizmus létrehozásához nem kell a ciprusi kérdés megoldására várni. Hiszen a szigeten mindkét fél tevékenységet folytat a meghatározott engedélyezési területén a nemzetközi olajvállalatok közreműködésével. Ezeknek a tevékenységeknek a leállításáról vagy folytatásáról a sziget két népének együtt kell dönteniük.

Emellett hiszem, hogy a Kelet-Földközi-tengeren rendkívül hasznos lesz egy minden felet, köztük a ciprusi törököket is összehozó, átfogó energia-együttműködési fórum létrehozása. Törökország kész minden támogatást megadni az ebbe az irányba teendő lépéseknek.

Remélem, hogy az EU támogatni fogja ezeket az elképzeléseinket, felhagy a tagjelölt Törökországgal szembeni elfogult magatartással, és nem fog Görögország és a dél-ciprusi görög kormányzat maximalista téziseinek feltétlen és jogtalan támogatást nyújtani. Az EU országommal szembeni elfogult magatartása ellentétes az EU acquis-szal és a nemzetközi joggal. Ez az elfogult magatartás megnehezíti a megoldást, fokozza a feszültséget, kárt okoz a Törökország és az EU közötti kapcsolatoknak, valamint a számos területen meglévő közös érdekeinknek. Mi azt várjuk el az EU-tól, hogy maradjon pártatlan, bánjon mindenkivel egyenlően, támogassa a párbeszédet és az együttműködést. A fentebb kifejtett lépések megtétele nélkül jogtalan és igazságtalan azt kérni Törökországtól és a ciprusi törököktől, hogy állítsák le a kelet-földközi-tengeri szénhidrogénnel kapcsolatos tevékenységeit.”

Emellett Erdoğan elnök hangsúlyozta, hogy Törökország július végén az EU soros elnökségét betöltő Németország kérésére jó szándékot tanúsított, azonban Görögország augusztus 6-án erre azzal válaszolt, hogy egy határmegállapodást írt alá Egyiptommal, ezzel tovább növelve a bizalmatlanságot. A török államfő levelében úgy fogalmazott:

„Miközben a kelet-földközi-tengeri országok gyorsan tovább folytatják a szénhidrogén-programjaikat és tevékenységeiket, Törökországgal szemben rosszindulatú szövetségeket kötnek, semmibe veszik a ciprusi törököket, senki sem várhatja el a Kelet-Földközi-tengeren a leghosszabb partszakasszal rendelkező Törökországtól, hogy börtönben üljön a saját felségvizein.

Mi mindig készen álltunk a párbeszédre és az együttműködésre. Nem engedtünk azoknak a maximalista követeléseknek, amelyeket az EU-n keresztül próbáltak meg ránk kényszeríteni. Egyetlen ország jogaira sem vetettünk szemet. Azonban mind a saját jogainkat, mind pedig garanciavállaló országként a ciprusi törökök jogait megvédtük és meg fogjuk védeni. Mindnyájunk közös felelőssége, hogy igazságos és békés megoldást találjunk a kelet-földközi-tengeri problémákra. Ennek érdekében támogatni kell az együttműködést és a párbeszédet, és el kell kerülni a jelenlegi válságot tovább súlyosbító lépéseket és döntéseket.

Őszinte óhajunk, hogy a március 18-ai megállapodás az aktuális feltételeket is figyelembe véve frissítésre kerüljön, és a Törökország és az EU közötti kapcsolatok minden dimenziójukkal együtt, a közös érdekeinknek megfelelően fokozatosan tovább haladjon. Hiszem, hogy ennek az az egyetlen útja, ha tisztában vagyunk kapcsolataink számos területen való létfontosságú természetével a közös érdekeink szempontjából, mint amilyen az illegális migráció, terrorizmus, kereskedelem, energia is, és várom szíves támogatásukat e cél érdekében.”