Becsületes közvetítőként kell viselkednie az Európai Uniónak

Kalın az Európai Külkapcsolati Tanács „Törökország szerepe a Kelet-Földközi-tengeren: háborús fenyegetés és elvárások a tárgyalás kapcsán” című rendezvényén mondott beszédet.

Rámutatott, hogy Törökország bír a leghosszabb partvonallal a Kelet-Földközi-tengeren:

„NATO-tagországként nemcsak a görög, ciprusi vagy libanoni kapcsolatok szempontjából, hanem átfogóan, minden érdekel minket a Kelet-Földközi-tengeren” – mondta.

Az elmúlt hónapok történéseinek jobb megértéséhez Kalın hangsúlyozta a Görögországgal folytatott tapogatózó tárgyalások fontosságát:

„A tárgyalások 2002-ben kezdődtek, 2016-ig mintegy 60 forduló zajlott. Ezek célja nemcsak a Törökország és Görögország közötti tengeri határok tisztázása, hanem a Ciprus, légtér és hasonló kérdések tárgyalása is volt” – mondta.

Kalın emlékeztetett, hogy az akkori athéni kormány belpolitikai okok miatt véget vetett a tárgyalásoknak, s Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök és Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök New Yorki és londoni tárgyalásai során úgy döntött, hogy folytatják azokat, majd mikor ez nem történt meg, Németország lépett be közvetítőként.

A Németország moderációjával zajló tárgyalások nagyrészt a tengeri határok tisztázásáról és a szénhidrogénforrások kutatásáról szóltak:

„Időnként azt hallom, hogy Törökország agresszívan és egyoldalúan viselkedett. De igazságosnak kell lenni, a Kelet-Földközi-tengeren vagy Ciprus környékén nem Törökország az első ország, mely engedélyt adott a gázkutatásra. Elsőként a ciprusi görög kormány adott” – mondta Kalın.

Hozzátette: a ciprusi görögök a ciprusi törökök jogait teljesen figyelmen kívül hagyva Libanonnal, Izraellel és Egyiptommal szerződéseket kötöttek, majd 2010 után Görögország is kezdett engedélyt adni az energiacégeknek, s ezek az engedélyek sértették Törökország jogait.

Kalın beszélt az Európai Unió szerepéről is a témában, s utalt arra, hogy Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök tárgyalt az Európai Unió soros elnöke, Németország miniszterelnökével, Angela Merkellel és már uniós vezetőkkel is.

A tárgyalások mögött rejlő cél az volt, hogy az Európai Unió becsületes közvetítőként viselkedjen, s a Törökország és Görögország közötti problémákat az egyenlőség, igazságosság és átláthatóság alapján oldják meg.

Kalın rámutatott: az Európai Unió érdekeit nem szabad egyetlen ország érdekeire redukálni:

„Nem titok, hogy egyes uniós tagországoknak problémái vannak Törökországgal. Az elmúlt néhány évben utalhatok Franciaországra, szíriai és líbiai szerepével. Értékelésünk szerint az ilyen országok már területen vannak Törökország ellen, de a Kelet-Földközi-tengeren zajló válságot használjak ki arra, hogy Törökország-ellenességet szítsanak. Ez a viselkedés nem hasznos sem a probléma megoldásában, sem az Európai Unió hiteles közvetítő imázsának, sem az Európai Unió – Törökország kapcsolatoknak” – mondta.

A bekövetkezett helyzet kapcsán Kalın kijelentette:

„Köztársasági elnökünk ismét esélyt adott a diplomáciának. Az Oruç Reis fúróhajó visszatért az antalyai kikötőbe. Remélem, Görögország ezt lehetőségnek értékeli és kihasználja a tapogatózó tárgyalások folytatására.”