Kalın: Törökország a jogai védelme érdekében van jelen a Földközi-tenger keleti részén

İbrahim Kalın: Törökország a jogai védelme érdekében van jelen a Földközi-tenger keleti részén

İbrahim Kalın köztársasági elnöki szóvivő kijelentette, hogy Törökország a jogai védelme érdekében van jelen a Földközi-tenger keleti részén.

İbrahim Kalın a Külgazdasági Kapcsolatok Intézete (DEİK) és a brüsszeli székhelyű Európai Politikai Központ (EPC) által rendezett „Török külpolitika a bizonytalanság korában” című programon mondott beszédet.

Kalın elmondta, hogy aktív diplomáciát folytatnak Líbiában, tegnap pedig megállapodtak Oroszországgal, hogy egy munkacsoportot állítanak fel, amely a „megbízható és fenntartható” tűzszünet megteremtésére fog fókuszálni.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy Törökország a nemzetközi legitimitással rendelkező Nemzeti Megállapodás Kormánya meghívására van jelen Líbiában, és hangsúlyozta, hogy a puccsista Haftar továbbra is támadó magatartást folytat.

Kalın megjegyezte, hogy Emmanuel Macron francia köztársasági elnök az agresszív líbiai politikájával Észak-Afrikában kívánja demonstrálni a vezetői ambícióit, amelyet nem volt képes Európában érvényesíteni, és a szóvivő hangsúlyozta, hogy a Haftarnak nyújtott francia támogatás a NATO déli biztonságát is fenyegeti.

Kalın közölte, károsnak tartja, hogy az egyiptomi parlament felhatalmazást adott Abdulfattah asz-Sziszi egyiptomi köztársasági elnöknek a „Líbiában történő beavatkozásra”, és hozzáfűzte, hogy veszélyes katonai kaland lesz, ha Egyiptom katonákat küld Líbiába.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy Törökország és Görögország hasonló történelmen és kultúrán osztozik, két szomszédos NATO-szövetségesről van szó, akik között rendezetlen ügyek vannak a kelet-földközi-tengeri és égei-tengeri határok, valamint a kontinentális talapzatok tekintetében.

Kalın hangsúlyozta, hogy a görög fél maximalista pozíciót képvisel az Égei-tengeren és a Kelet-Földközi-tengeren.

„Teljes mértékben elfogadhatatlan az az állítás, hogy a Törökországtól 2 kilométerre, a görög szárazföldtől viszont 580 kilométeres távolságra lévő Meis (Kasztelórizo) szigete 40 ezer négyzetkilométeres kontinentális talapzattal rendelkezne, amely majdnem akkora, mint az Antalyai-öböl fele. Ez ellentétes a logikával, földrajzzal és a nemzetközi megállapodásokkal is. Nem fogadjuk el Görögország maximalista pozícióját” – nyilatkozta.

Kalın szóvivő kitért az Oruç Reis kutatóhajó kelet-földközi-tengeri kutatási tevékenységére is.

„Úgy gondoljuk, hogy Görögország szélsőségesen reagált. Semmiféle katonai vagy politikai feszültséget sem akarunk a Földközi-tenger keleti részén” – mondta.

Kalın hangsúlyozta, hogy Törökország kész a tengeri határok, köztük a kizárólagos gazdasági övezet ügyében is tárgyalást folytatni Görögországgal, azonban a görög félnek fel kell hagynia a szélsőségesen maximalista pozíciójával.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a dél-ciprusi görög kormányzat is Görögországhoz hasonlóan ütőkártyaként használja fel az EU-tagságát, hogy ezzel gyakoroljon nyomást Törökországra.

„Azt szeretnénk, ha igazságosan osztoznának az összes kelet-földközi-tengeri természeti erőforráson. Mi csak azért vagyunk ott, hogy megvédjük a jogainkat. Soha nem fogadjuk el a fenyegetések és szankciók nyelvét” – jelentette ki İbrahim Kalın.