Törökország belügye az Ayasofya megnyitása az istenszolgálatra mecsetként

Törökország belügye az Ayasofya megnyitása az istenszolgálatra mecsetként, jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök.

A Kriter magazinnak a köztársasági elnök elmondta: Fatih Sultan Mehmet Isztambul meghódítása után az első pénteki imát az Ayasofyában imádkozta, s a győzelem szimbólumaként mecsetté alakította, ezért nélkülözhetetlen helye van a társadalmi emlékezetben.

Rámutatott, hogy a nemzetnek mély fájdalmat okozó döntés volt, mikor 1934-ben az Ayasofyát múzeummá alakították:

„Az Ayasofyának vissza kellett térnie eredeti funkciójába. Az Államtanács véglegesen döntött a benyújtott kérvényről. Az Ayasofya státuszát illető döntés nem másé, mint a török nemzeté. Ez a mi belügyünk. Más országok csak annyit tehetnek, hogy tiszteletben tartják a döntést” – mondta a köztársasági elnök.

Erdoğan szólt a líbiai politikai válságról is, elmondva: nem vált be a puccsista Haftar és támogatói megszállásra vonatkozó terve.

A köztársasági elnök emlékeztetett a Törökország és Líbia közötti egyezményre, mely által Törökország garantálta jogait a Kelet-Földközi-tengeren, és kiállt líbiai testvérei mellett is.

Hangsúlyozta, hogy Líbia egyensúlyának mielőbbi helyreállítása nemcsak az ország, hanem a térség érdeke is, mely Észak-Afrikába és Európába is nyugalmat hoz.

„A nemzetközi közösségnek el kell köteleznie magát a legitim kormány mellett, és meg kell állítaniuk a háborús bűnöket elkövető puccsistákat. Ki kell vonni az országból a Líbiát vérbe fullasztó légiósokat! A Terhunéban és máshol feltárt tömegsírokért felelősöket törvény elé kell állítani” – mondta a köztársasági elnök.