Napirendi Elemzés 21/ Mi áll a Katar elleni kampány mögött?

Egy évvel ezelőtt lehettünk tanúi annak a médiakampánynak, amikor a katari állami hírügynökség oldalát feltörték, és a katari emírnek tulajdonított, hamis nyilatkozatot közzétették. Ez a médiakampány végül egy Katart közvetlenül célba vevő, az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) és Szaúd-Arábia vezetésével, az Egyesült Államok támogatásával létrehozott koalícióvá alakult. Ez a koalíció Katart katonai, politikai és gazdasági szempontból is ostrom alá véve kényszerítette megadásra.

Az időzítést tekintve a Katar ellen kezdett támadás 2017. május 21-én, egy Szaúd-Arábiában tartott nemzetközi találkozó után kezdődött, melyen Donald Trump amerikai elnök is részt vett. A „két Mohammednek” is nevezett bin Szalman és bin Zayed azután lendült akcióba, hogy a rijádi csúcstalálkozón Trump támogatásáról biztosította őket. Az Izraellel közösen kialakított térségi álláspontjukra Katar súlyos fenyegetést jelentett, amit bármi áron ki akartak küszöbölni. Fontos indok volt az is, hogy Katar Törökországgal együtt támogatta a haladó erőket az Arab Tavasz idején, és fontos médiaerőt is jelent.

Visszatekintve azonban az egy éves időszakra láthatjuk, hogy a Katar elleni támadások minden fronton kudarcba fulladtak. A szövetségesek, mint például Törökország által nyújtott támogatás és lehetőségek, Katar visszafogott és bölcs diplomáciája meghiúsította a támadásokat, s látjuk, hogy mára az USA álláspontja is kezdett teljesen megváltozni. Az UAE és Szaúd-Arábia Katar elleni megszorításai már inkább saját maguknak jelentenek terhet.

Katarral együtt Törökországot is célba vették.

A Katart támadó koalíció egyik követelése az volt, hogy zárják be a katari török támaszpontot, és mondják fel a két ország közötti katonai együttműködést. Véleményem szerint ennek két oka van. Az egyik az, hogy Törökország katonai támogatása nélkül Katar sokkal könnyebb célpont, valamint Törökország kiképzés terén nyújtott segítségével Katar maga is jelentős katonai szereplővé válik. A másik az, hogy Törökország katonai jelenléte a térségben fenyegetést jelent a „két Mohammednek” és Izraelnek is, akik a tetszésük szerint akarják alakítani a Palesztinától Katarig terjedő széles muszlim térséget. Ezért céljuk a térségben kihívást jelenthető szereplők gyengítése. Természetesen Törökország és Katar elutasította követeléseiket, és fenntartotta katonai kapcsolatait. Különösen a hatékony török politika játszott fontos szerepet abban, hogy a Katar elleni támadások kudarcba fulladtak.

Törökország úgy értékelte, hogy az UAE Szaúd-Arábiánál is jobban célba vette, s erre számos bizonyíték is kiderült. Az UAE amerikai nagykövete Yusuf el Uteybe sajtóba kiszivárgott e-mailjei felfedik, hogy indított az UAE minden fronton kampányt Törökország ellen. Egyértelmű, hogy Szomáliától Líbiáig vagy Szíriáig számos területen az UAE, Izrael és mások Törökországot vették célba. Törökország semmiképpen nem válaszol hasonlóképpen az UAE piszkos játszmájában a megvesztegetésről, emberkereskedelemről, sőt, terrorszervezetek támogatásáról szóló vádakra, de akárcsak a szomáliai eseményekben, olyan nyelven tud válaszolni, amit az UAE is ért. Törökország politikai szervezeteivel és hadseregével szilárd állam és rendkívül befolyásos szereplő a térségben. A térség egyensúlya érdekében közvetlenül jelen van Szíriában és Irakban, s Katar mellet Szomáliában és számos más helyen is megerősíti katonai jelenlétét. A Jeruzsálem ügyében betöltött szerepe pedig azt mutatja, hogy küzd az Iszlám világ és az elnyomottak jogaiért.