Új időszak kezdődött a terrorellenes küzdelemben

Új időszak kezdődött a terrorellenes küzdelemben, amikor megindult az Olajág Hadművelet.

900177
Új időszak kezdődött a terrorellenes küzdelemben

A Napirendi Elemzés

Új időszak kezdődött a terrorellenes küzdelemben, az Olajág Hadművelet

A Politikai, Közgazdaságtani és Társadalomtudományi Kutatási Alapítvány kutató szerzője, Can Acun szemszögéből

Törökország nagyon komoly biztonsági fenyegetésnek látja a PKK terrorszervezet szíriai szárnyát, a PYD/YPG-t, azért hosszú ideig kidolgozott tervet egy átfogó hadművelet végrehajtásához. Már sor került hadművelet indítására Afrinban. A Török Fegyveres Erők katonai egységeket küldött a térségbe, és török katonák állomásoztak Afrin déli részén.

A hosszú ideig tervezett hadművelet január 20.-án este öt órakor indult meg, miután Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök kijelentette, hogy a hadművelet valójában elkezdődött Afrinban. A hadművelet neve az Olajág.

Afrin geopolitikai jelentőséggel bír a török-szíriai határon. A 2004 évi népszámlálás adatai alapján 64 ezer 758 fő ember élt Afrin belső kerületeiben, a város területén összesen 172 ezer kilencvenöt fő ember.

Az Aszad-reszim légi csapásai nem irányultak Afrin felé, azért sokan menekültek Afrinba. Feltevések szerint a mai napon mintegy háromszáz ezer ember él a városban. A terrorszervezet számára az jó útvonal, ami vezet a Földközi-tengerhez. Azonfelül utánpótlási vonal létrehozatalát próbálják, hogy felgyorsítsanak fegyverszállítást az Afrin és a török Amanosz-hegység közötti térségben.

A Török Fegyveres Erők és a Török Biztonsági Erők munkatársai eddig több mint 40 terroristát tettek ártalmatlanná, akik Afrinból próbáltak a török területre jutni.  A Török Fegyveres Eről által Olajágnak nevezett Hadművelet január 20-án este öt órakor kezdődött meg, amikor a török légierő harci gépei lelőtték a terroristák állásait Afrinban.

Az Olajág Hadművelet keretében kezdetben a 7 térségben felderített PKK/KCK/PYD-YPG és ILIÁ terrorszervezet  108 célpontját, búvóhelyeket, állásokat és fegyverraktárakat semmisített meg a hadmozdulatban részt vevő 72 harci gép. Még kezdetben kiderült, hogy ez egy átfogó hadművelet a PKK terrorszervet ellen.

A Török Fegyveres Erők katonái és a Szabad Szíriai Hadsereg harcosai az Olajág Hadművelet második napján szárazföldi hadmozdulatokat kezdtek Afrin térségében, és több területet szabadítottak fel. Idővel kiderült, hogy a hadművelet elsődleges prioritása a hegyes vidék megtisztítása. Olyan helyen indították meg a hadműveletet, biztosan azt nem képzelte el az YPG, hiszen ez volt a legnehezebb front. A cél akadályt gördíteni az YPG útjába, hogy ne meneküljön el. A hegyes vidék felszabadítása után sor kerül arra, hogy a térséget tisztítsák meg az YPG terroristáitól. Másrészről 8 fronton zajlik a hadművelet, hogy gyengítsék a terrorszervezetet.

Az ötödik napjához ért a hadművelet, a PKK/YPG terrorszervezet aszimmetrikus-hibrid hadviselést folytat, hogy lakókörnyezet felé irányítsa a harcot azzal a céllal, hogy élő pajzsként használja a civileket. Így könnyebb, hogy indítson rágalomhadjáratot a török hadsereg ellen. A terrorszervezet nem engedi, hogy a civilek hagyják el a térséget.

Az Olajág Hadművelet kiterjedt katonai és polgári diplomáciával kísérve folyik. Oroszország szavatolja a szíriai légtér használatának biztonságát. Oroszország próbálja rávenni Törökországot, hogy szűk körű legyen a hadművelet. Pedig átfogó hadműveletre van szükség, hogy Afrint és a térséget tisztítsák meg a terroristáktól.

A török diplomácia intenzív tárgyalásokba kezdett Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, az EU tagországaival és a Perzsa-öböl mentén elhelyezkedő országokkal. A hadművelet kezdete után több ország nagykövetét bekérették a külügyminisztériumba, és tájékoztatták az Olajág Hadművelet kapcsán. Másrészről Franciaország azt kérte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa tárgyaljon az Olajág Hadműveletről, a török külügyminisztérium kezdeményezésére napirendi ponttá vált a szíriai konfliktus eredményeként kialakult humanitárius katasztrófa. Ráadásul a török diplomácia sikeres kezdeményezése eredményeként az Európa Tanácsnak   a PKK terrorszervezetet támogató tagjai nem tűzethették ki napirendre az Olajág Hadműveletet. Számos nyilatkozatot adtak ki az amerikai hatóságok, de mindegyik azt bizonyítja, hogy zavarja az Olajág Hadművelet. Nagy-Britannia, Németország, és a NATO Törökország önvédelmi jogának látja a hadműveletet, Oroszország szerint az Egyesült Államok felelős a hadművelet indításáért.



Még több hír