A török-EU kapcsolatokat elemezte az EU-ügyi miniszter

„A puccskísérlet után az európai vezetőknek Törökországba kellett volna látogatniuk” - mondta Çelik.

Ömer Çelik a török parlament (TBMM) költségvetési bizottságában referált az EU-ügyi Minisztérium 2018-as költségvetéséről.

Beszédében a miniszter elmondta, hogy Törökország és az Európai Unió között a legfőbb probléma, hogy az Európai Unió védelmébe veszi a FETÖ, PKK és egyéb terrorszervezeteket, és ha nem engedélyeznék a terrorszervezetek tevékenységét, a Törökország – Európai Unió kapcsolatok is gyorsabban haladnának előre.

Çelik hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben Törökország van helyes állásponton, a másik fontos téma pedig a menekültkérdés.

Hangsúlyozta, hogy a menekültkérdésben Törökország a világ lelkiismerete:

„Miközben egyes európai országok népszavazást tartanak arról, hogy befogadjanak-e 50 vagy 100 menekültet, a rasszista pártok a menekülteket használják fel kampányaikban, mi országunkba fogadtunk 3,5 millió menekültet – ami néhány európai ország teljes lakosságának a felét teszi ki” - mutatott rá a miniszter.

Emlékeztetett arra is, hogy Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter azt javasolta, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot egy olasz szigettel, ahova menekültek mentek:

„A sziget polgármestere úgy nyilatkozott: ilyesmit utoljára a náciktól hallottak” - mondta Çelik.

Azt is hozzátette: Törökország több mint 30 milliárd dollárt költött a menekültekre, az Európai Uniótól érkező összeg pedig teljességgel elégtelen.

Rámutatott, hogy az Európai Unió által 2018-ig ígért 3 milliárd euróból eddig 898 millió érkezett meg, hozzátéve: 2,9 milliárd euróra szerződés köti az európai vezetőket, 1,4 milliárdot pedig elméletben ígértek.

A miniszter aláhúzta, hogy míg 2015-ben a Földközi-tengeren át naponta több mint 7.000 menekült érkezett Európába, ez a szám mára 50-100 körülire csökkent.

Tájékoztatott arról, hogy az Európai Unióval miniszteri szinten az energiaügyről folytatott párbeszéd november 27-én folytatódik, a konferenciára november 27-én kerül sor.

A Felső Szintű Gazdasági Párbeszéd második konferenciájára pedig december 7-8-án kerül sor Brüsszelben.

Mindezek a párbeszédeknek Törökország teljes uniós tagságának kivitelezéséhez kell kapcsolódniuk:

„Nem vagyunk nyitottak arra, hogy a teljes jogú tagságra vonatkozó tárgyalásokat félretegyék, és arra sem, amit nemrégiben Angela Merkel német kancellár mondott, hogy „új modellt javasoljanak Törökországnak” - hangsúlyozta Çelik.

Hangsúlyozta azt is, hogy el kell fogadni Törökország erős partner voltát:

„Törökország olyan ország, amelynek EU-tagságáról tárgyalások folynak. Fenn kell tartani a párbeszédeket ebben a témában”- mondta Çelik, és rámutatott, hogy a tárgyalások alapvetőek a Törökország – Európai Unió kapcsolatokat illetően.

Kitért a vámunió aktualizálására is, kiemelve, hogy ha az Európai Unió felkészült rá, Törökország is készen áll, az előkészületek befejeződtek, azonban ez nem képezheti a tagfelvételi tárgyalások alternatíváját.

Çelik elmondta, hogy Törökország kiemelkedő fontosságot tulajdonít a kommunikációs stratégiának, és létezik egy „Eurofób” réteg, amely ellenzi ez Európai Unió értékeit, a demokráciát és az alapvető jogokat, és ezzel akarja megmérgezni a közvéleményt. Ez a réteg már az európai közvéleményt is elkezdte megmérgezni.

Çelik azt is hangsúlyozta, hogy Európán belül ideológiai falak emelkedtek fel, ezért a média nyelvhasználatát is rendezni kellene.