Ülésezett a Legfelsőbb Katonai Tanács
Véget ért a Legfelsőbb Katonai Tanács (YAŞ) Binali Yıldırım miniszterelnök vezette ülése
![Ülésezett a Legfelsőbb Katonai Tanács](http://cdn.trt.net.tr/images/xlarge/rectangle/1da3/6ce5/7441/5981c9c7d8487.jpg?time=1718812458)
Véget ért a Legfelsőbb Katonai Tanács (YAŞ) Binali Yıldırım miniszterelnök vezette ülése.
A YAŞ tagjai az ülés megkezdése előtt meglátogatták Atatürk síremlékét.
Binali Yıldırım miniszterelnök a következőket írta a vendégkönyvbe:
„Tovább folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy évszázados civilizációk szintjére emeljük a szilárd alapokkal örökül hagyott Köztársaságot. Legfontosabb célunk egy nagyobb jólétben élő, biztonságosabb, igazságosabb, szabadabb Törökország. Minden eddiginél erősebben hiszünk abban, hogy eltökélten megőrizzük, és a következő generációkra örökül hagyjuk a haza mártírok vérével öntözött földjét.”
A Tanács megnyitó beszédét a miniszterelnök tartotta.
Yıldırım elmondta, hogy Törökország földrajzi helyzete miatt a térség fontos politikai, társadalmi és biztonsági eseményeinek egyik központja:
„Ebben a nehéz földrajzi pozícióban külső és belső fenyegetések is érik biztonságunkat” - mondta a miniszterelnök.
A július 15-i puccskísérlet okán a többi terrorszervezet mellett a Fetullah Terrorszervezet / párhuzamos államszervezet (FETÖ/PDY) elleni terrorellenes küzdelem is fontos témává vált:
„Jelenleg Törökország egyszerre küzd három terrorszervezet, a PKK, a FETÖ és az ILIÁ ellen. Külön hangsúlyozni szeretném, hogy a PKK elleni terrorellenes küzdelem terén különösen az elmúlt egy évben kiemelkedő sikereket értünk el. Különösen a tavaly augusztus óta alkalmazott támadó célú stratégia, és a Török Fegyveres Erők valamint a többi biztonsági egység koordinálásával folyó munkálatok meghozták a várt eredményt, és a PKK elleni terrorellenes küzdelem rendkívül jelentős szintre emelkedett” - mondta a miniszterelnök.
Binali Yıldırım miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb fiatal csatlakozik a terrorszervezethez, és egyrészt a terrorizmust támogató helyi vezetők eltávolítása, másrészt a PKK-t támogató politikusok ellen indított jogi eljárás a képviselők mentelmi jogának megszüntetése után figyelemre méltóan felgyorsult a terrorellenes küzdelem folyamata.
Yıldırım hozzátette, hogy a Törökországra irányuló küldő és belső fenyegetés még nem hárult el, valamint Görögországgal az Égei-tengeri szigetek kérdése, a ciprusi kérdés, az észak-iraki népszavazás lehetősége, és Szíria jövője is olyan kérdés, amely Törökországot közelről érinti.
Hangsúlyozta, hogy az Öböl-válság, az észak-koreai fejlemények, az Európai Unió – Törökország kapcsolatok, Jemen, Líbia, a palesztin-izraeli kérdés és potenciális kockázatot jelent az előttünk álló időszakban:
„Mindezen nehéz időszakban az alkotmánymódosítás segítségével 94 éves kormányzati hagyományainkban gyökeres változásokat eszközöltünk. A parlamenti rendszerről az elnöki rendszerre való átállás biztosítja országunk egyensúlyát és biztonságát az elkövetkező évekre. Ez a változás rendkívül fontos lehetőséget nyújt a kritikus külső és belső fejlemények ellen, melyekkel országunk ebben a nehéz földrajzi helyzetben szembekerülhet. Célunk még a Gazi Mustafa Kemal által elénk állított évszázados civilizációk szintjénél is magasabb” - mondta a miniszterelnök.
A katonai tanács döntéseit várhatólag azt követően osztják meg a nyilvánossággal, hogy Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök is jóváhagyta őket.
Az előléptetéseket és kinevezéseket is tárgyaló tanácskozás keretében hozott legfontosabb döntés a haderők parancsnokainak kérdése.
A védelmi minisztérium által javasolt vezetők a miniszterelnök aláírása és a köztársasági elnök jóváhagyása után töltik be tisztjüket. A szárazföldi haderők parancsnoka, Salih Zeki Çolak tábornok, a tengerészet parancsnoka, Bülent Bostanoğlu tengernagy és a légierő parancsnoka, Abidin Ünal tábornok helyzetét a Tanács döntéseivel hozzák nyilvánosságra. A fennálló szabályozás értelmében a haderők parancsnokainak tisztsége meghosszabbítható.
A Török Fegyveres Erőkre vonatkozó szabályozás értelmében a haderők parancsnokai 2 évig maradhatnak posztjukon. Ez az időszak a védelmi miniszter javaslatával, a miniszterelnök aláírásával és a köztársasági elnök jóváhagyásával 1-1 évre meghosszabbítható a korhatár eléréséig. A kinevezési időszak számításakor a tárgyév augusztus 30-i dátumot veszik figyelembe.
Még több hír
![Oroszországban tartózkodik Hakan Fidan külügyminiszter](http://cdn.trt.net.tr/images/medium/rectangle/7865/ca88/b661/666701224a1b8.jpg?time=1718812459)
Oroszországban tartózkodik Hakan Fidan külügyminiszter
Hakan Fidan először Moszkvában, Oroszország fővárosában találkozott a mesketi törökök képviselőivel.