Végéhez közelednek az orosz tárgyalások

Végéhez közelednek az Oroszországgal folytatott tárgyalások az S-400 rakétavédelmi rendszer megvásárlásáról, jelentette ki İbrahim Kalın, a köztársasági elnöki hivatal szóvivője.

Kalın egy magán televíziós csatorna műsorában értékelte a napirenden lévő kérdéseket.

İbrahim Kalın kijelentette, hogy tárgyalásokat folytatnak Oroszországgal az S-400 rakétavédelmi rendszer megvásárlásáról.

Arra a kérdésre, hogy befejezettnek tekinthetők-e a tárgyalások, a szóvivő kijelentette:

„Az ügy legnagyobb részt már véget ért, ezt egyértelműen mondhatjuk. Van még néhány jelentéktelenebb kérdés, amelyekben meg kell egyeznünk. De fő vonalakban azt mondhatjuk, hogy a szerződés létrejött.”

A témával kapcsolatban először technikai nyilatkozatok érkeztek, majd ezek átcsaptak politikai nyilatkozatokba:

„Ez elsősorban egy védelmi rendszer. Nem fogunk menni és bárkit is megtámadni ezekkel a rakétákkal. Azért vannak, hogy megelőzzük vagy visszaverjük a minket érő támadást” - mondta.

Az Al-Aksza mecset környékén kialakult feszült helyzettel kapcsolatos kérdésre İbrahim Kalın elmondta, hogy az előző este során, a reggeli órákig leszerelték a fémdetektorokat:

„Ez kedvező, jó irányba tett lépés. Az alapvető aggodalmunk azonban az, hogy olyan terv zajlik, melynek célja az Al-Aksza mecset státuszának megváltoztatása.” - mondta.

Azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben megpróbálják megváltoztatni az Al-Aksza mecset papíron rögzített, jelenlegi státuszát, további feszültség várható:

„Ami az idő- és helybeli megosztást illeti, egyes zsidók feltételezése szerint a hely egyben „hegyi szentély” is, ezért időről időre felmerül a követelés, hogy meg kell nyitni a zsidók előtt is. Netanjahu kormánya is enged ennek, és ezt az utat próbálják megnyitni.” - mondta Kalın.

Kalın azt is elmondta: hírt kaptak arról, hogy Omár kalifamecsetének kapuit ismét bezárták:

„Főkonzulunk jelenleg rendkívül figyelmesen követi nyomon az ottani eseményeket. Izraeli nagykövetünk Tel Avivban kezdeményezéseket tesz a hivatalos hatóságoknál. Mindenképpen véget kell vetnünk a dolognak. Ha nem akarnak feszültséget, meg kell őrizni az Al-Aksza mecset jelenlegi státuszát” - mondta Kalın.

Azt is hozzátette: reméli, hogy nyugalom fog honolni a térségben.

„Remélem, hogy a palesztinok, arabok, muszlimok békében, nyugalomban végezhetik el a pénteki imát. Ellenkező esetben, ha a múlt heti események megismétlődnek, tovább fog gyűtűzni az ügy” - mondta.

Kalın értékelte Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök Öböl-országokba tett látogatását is, a látogatás előtti és utáni helyzetet a következőképpen hasonlítva össze:

„Ha június elejéhez kellene hasonlítanom, azt mondanám, hogy ma mindenki kicsit nyugodtabb, a feszültség egy kicsit csökkent, ám még korai lenne azt mondani, hogy a válságnak teljesen vége. Azt mondták nekünk, hogy Törökország állást foglalt a kérdésben, egyesek szerint Katart támogató, és szaúdi-ellenes állást. Mi azonban az igazság mellett állunk” - mondta.

İbrahim Kalın kiemelte, hogy rendkívül fontos volt a Szaúd-Arábiával folytatott tárgyalás, és egyetértettek abban, hogy kiemelten fontos a feszültség csökkentése, a témák egyértelműsítése és a kölcsönös elvárások megfogalmazása.

Kalın hangsúlyozta, hogy különösen a Sejk Szabah kuvaiti emír által indított kezdeményezést támogatják, az emír kedvező szerepet játszott és játszik továbbra is.

„Kedvezőbb légkört tapasztaltam, a szaúdi fél kicsit nyugodtabb, igyekszik értékelni a helyzetet. Közelebb van a megoldás, nem mondhatjuk, hogy a helyzet már megoldódott, de megfelelő kezdeményezések vannak a megoldására.” - mondta Kalın.

Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások követnek-e valamilyen rendszert, azt felelte:

„Például a királlyal folytatott tárgyalás során nem került napirendre a török támaszpont kérdése. Tudják, hogy ebben a témában az érveink erősek. Katonai bázisról van szó, ezt korábban Szaúd-Arábiának is előterjesztettük. Ott is vannak amerikai és francia támaszpontok, ezért ellentmondásos helyzet lenne, ha egy török bázis ellenemelnének kifogást.”

İbrahim Kalın, a köztársasági elnöki hivatal szóvivőjét a német cégek kapcsán folytatott vizsgálatról kérdezték, illetve, hogy Binali Yıldırım miniszterelnök találkozott a cégek képviselőivel, és hogy ez azt jelenti-e, hogy túlléptek a válságon. A szóvivő elmondta, hogy nem találták meg a válságnak utat nyitó objektív feltételeket.

Kalın elmondta, hogy a német külügyminisztérium különböző politikai indokokkal nyilatkozott, és hogy azoknak a nyilatkozatoknak, amelyek szerint a német állampolgárok vagy német cégek befektetései ne lennének biztonságban, nincs semmiféle indoka vagy alapja.

Kalın felhívta a figyelmet a német cégek napirendre kerülésére, és emlékeztetett arra, hogy Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök kijelentette: nem folyik nyomozás ebben a témában.

„A Fetullah terrorszervezet/párhuzamos államszervezet (FETÖ-PDY) ellen folytatott nyomozás keretében információmegosztásra szólítottunk fel néhány céget, hogy kiderüljön, van-e kapcsolatuk a FETÖ-vel. Ez nem nyomozás, de a német sajtó felfújta. Egy héten belül fura, paranoiás hírek jelentek meg arról, hogy nyomozások indultak a német cégek ellen, és ki fogják azokat sajátítani. Aztán jött a német külügyminisztérium nyilatkozata. Pedig ilyesmiről szó sincs” - mondta Kalın.

Egy nappal korábban Binali Yıldırım miniszterelnök, múlt héten pedig Mehmet Şimşek miniszterelnök-helyettes találkozott a német cégek képviselőivel.

„Szerintem a cégek ezt nyitottabban és értelmesebben fogják fel. Nem cselekszenek politikai indokokkal, mindenki teszi a dolgát” - mondta a szóvivő.

Kalın azt is elmondta, hogy Németország és egyes európai országok a július 15-i puccskísérlet idején nem foglaltak álláso megfelelően és idejében, és nem akarták megérteni a puccskísérlet dimenzióit.

Kiemelte, hogy úgy tesznek, mintha a szabadság és igazság hazája Európa lenne, ugyanakkor az ezen értékek megdöntésére irányuló puccskísérlettel szemben elfogult és rasszista hozzáállást tanúsítottak, és későn reagáltak:

„Hány hónap telt a július 15-i puccskísérlet után, mire egy európai vezető Törökországba látogatott? 3-3,5 hónap múlva jöttek. Ha egy európai országról lett volna szó, elképzelhető lenne ilyesmi? Amikor Franciaországban történt támadás, kart karba öltve vonultak fel a terror ellen. Helyesen tették, nincs is ellene kifogásunk. Mindannyian a terrorizmus ellen vagyunk, és a puccskísérlet is terrorcselekmény. 250 embert vesztettünk. A rákövetező napon kellett volna jönniük. De nem jöttek.”