Törökország bírálja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének döntését

A döntéssel kapcsolatban İbrahim  Kalın, a köztársasági elnöki hivatal szóvivője kijelentette:

„Elítéljük ezt a döntést, amelynek semmi köze a valósághoz és az igazságossághoz.”

Kalın közösségi média oldalán reagált a határozatra:

„Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének döntése a Törökország-ellenes körök politikai akciója” - írta.

Numan Kurtulmuş miniszterelnök-helyettes pedig kijelentette: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének döntése a Törökország ellen folytatott kampány eredménye.

„Sajnos úgy tűnik, ez a lépésről lépésre kifejlődött, rasszista, fasiszta, törökellenes, Iszlám-ellenes, Törökország-ellenes kampány végeredménye. Teljes mértékben politikai döntés. Olyan döntés, amelynek semmi köze a realitáshoz” - mondta Kurtulmuş, aki azt is hozzátette:

„Remélem, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése olyan lépéseket tesz, amelyek által kompenzálja ezt a döntést, és Európa a saját értékeinek megfelelően egy közös európai ház, multikulturális, másokat befogadó, a külföldieket nem kirekesztő, a más vallásokat, kultúrákat azonos mércével mérni képes Európa ideáljához tér vissza, ami a saját jövője szempontjából lenne a leghasznosabb. Igen, ma ez a döntés felvidíthatja a fasiszta, Törökország-ellenes köröket, a Törökország- és Iszlám-ellenes köröket, de alapjában véve szomorkodni kellene miatta mindazoknak, akik Európa jövőjére gondoló, semleges politikusok. Remélem, minél hamarabb korrigálják ezt a tévedést” - mondta Kurtulmuş.

A külügyminisztérium is bírálta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének döntését.

„Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés a figyelembe veendő helyi körülmények semmibe vételével, pusztán politikai okokból hozott döntését súlyosan elítéljük” - közölte a török külügyminisztérium.

A külügyminisztérium közleménye szerint:

„A határozat egyben semmibe veszi azt az építő együttműködést is, amelyet Törökország az Európa Tanács irányába tanúsított a puccskísérlet óta. Ez a kirekesztő döntés politikai akció. A döntés csak a FETÖ-höz hasonló terrorszervezeteket szolgálja.”

A külügyminisztérium szerint a szóban forgó határozat egyben az Európai Unió szűklátókörűségének bizonyítéka is.

„Törökország elsősorban józan gondolkodásra, majd pedig tisztességes viselkedésre szólítja fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének e döntésben részt vállaló tagjait, valamint hogy az egész emberiségre fenyegetést jelentő terror elleni küzdelemben tegyenek közös intézkedéseket, a fokozódó idegengyűlölet, rasszizmus és iszlamofóbia ellen őszintén vegyék fel a küzdelmet, és a menekültek és bevándorlók ügyében tanúsítsanak az emberi jogokat szem előtt tartó, felelősségteljes viselkedést” - áll a közleményben.

A közlemény szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének igazságtalan, politikai és részrehajló döntése ellenére Törökország továbbra is kitart a demokratikus normák, az emberi jogokat szem előtt tartó nemzetközi felelősségvállalás, az állampolgárok jogainak és szabadságának tisztelete mellett.

Ömer Çelik EU-ügyi miniszter és főtárgyaló is igazságtalannak, jogtalannak és tévesnek nevezte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének döntését.

Hangsúlyozta, hogy a döntés az Európa Tanács és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének történelmi hibája, és semmi köze a törökországi valósághoz.

„Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ki kellene állnia a demokrácia és az emberi jogok mellett, és szolidaritást kell mutatnia Törökország iránt. A jelenleg mutatott viselkedésüknek semmi köze a valósághoz” - hangsúlyozta a miniszter, aki azt is hozzátette:

„Inkább hangosan köszönetet kellene mondaniuk Törökországnak, amiért megtette a menekültekért mindazt, amit az egész világ nem tett meg!”

A köztársasági elnök főtanácsadója, Bülent Gedikli is reagált Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének döntésére.

„Ez egy politikai hadművelet. Akiket valóban felügyelet alá kellene helyezni, azok az Európai Unió országai” - mondta Bülent Gedikli.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „Demokratikus szervezetek működése Törökországban” témájú szavazásán elfogadta azt a határozatot, hogy térjenek vissza ahhoz a megfigyelési eljáráshoz, amely alatt Törökország 2004-ig állt.

Ezzel Törökország lett az első olyan európai ország, amelyet ismét megfigyelés alá helyeztek, miután egyszer már megszüntették azt.

A határozatot 113 szavazattal 45 ellenében fogadták el, 12 képviselő tartózkodott.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében kézhez kapott jelentés ellen tiltakozást emelő Talip Küçükcan, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése török delegációjának elnöke, az AK Parti adanai képviselője kifejtette, hogy a jelentés és a határozat is hemzseg a tévedésektől, hátrányosan megkülönböztető Törökországgal szemben, és amennyiben elfogadják, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Törökország szemében értékét veszti.

Küçükcan hangsúlyozta: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Törökország mellett kell állnia a terrorellenes küzdelemben, az ország számtalan terrorszervezet, elsősorban a FETÖ, PKK és ILIÁ ellen harcol, és a hozott óvintézkedéseket e fenyegetésekkel szemben hozta.

Az MHP elnöke, Devlet Bahçeli az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének döntése kapcsán kijelentette:

„Nem fog viszonzatlanul maradni az, hogy kirekesztik és igazságtalanul vádolják, és kétségtelen, hogy Európa súlyos árat fog fizetni ezért!”

„Elérkeztünk arra a stratégiai fordulópontra, ahol Törökországnak teljes egészében felül kell bírálnia az Európával való kapcsolatainak minden dimenzióját. Nem fog viszonzatlanul maradni az, hogy kirekesztik és igazságtalanul vádolják, és kétségtelen, hogy Európa súlyos árat fog fizetni ezért!” - jelentette ki az MHP elnöke, Devlet Bahçeli.