2016: A világ véres éve

2016 fájdalmas év volt a világnak. A globális terrorizmus, polgárháborúk, menekültválság, felekezeti konfliktusok, geopolitikai erőfitogtatások és egyre növekvő gazdasági egyenlőtlenség által megbénítva, ártatlan életek elpusztításának, az elnyomottak és szegények magára hagyásának volt tanúja. Ha azt akarjuk, hogy a 2017. év más legyen, az emberi méltóság védelmével kell kezdenünk – ez az a tulajdonság, ami hittől, kultúrától és nemzetiségtől függetlenül összeköt minket.

A jelenlegi nemzetközi rendszer már egy ideje megbénult. Az ENSZ rendszere nem működik. Bár azonnali reformra lenne szüksége, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai beszélni sem hajlandók róla. Egyes ENSZ-szervezetek jót cselekszenek, de mindig korlátozza őket az ENSZ bürokráciája, és így nem képesek kiszolgálni a valós igényeket. Az USA és Európa, a transzatlanti szövetség két oszlopa, nem volt képes megelőzni a nemzetközi rend összeomlását a szíriai háborúval, az iraki káosszal, a menekültválsággal, az ukrajnai konfliktussal, a globális terrorizmussal, csökkenő kiberbiztonsággal, növekvő rasszizmussal, iszlamofóbiával és egy sereg más problémával szemben.

A mai Európából hiányzik a vezetés és a jövőkép. Ki nem mondott alapelvként az európai fővárosok nem hoznak lényeges döntéseket Washington támogatása és vezetése nélkül. Látván az Obama-kormány visszafogott és gyakran következetlen politikáját az utóbbi 8 év során, a globális biztonság állapota csak rosszabbodott, minden érintett fél kárára. Majd meglátjuk, hogy a Trump-kormány hogyan kezeli ezt a helyzetet, és milyen hatással lesz a globális erőegyensúlyra – ez a stabilitás kulcsfontosságú eleme, ami eddig hiányzott a globális színtérről.

A vezetés és jövőkép hiánya egyértelmű abból is, ahogy az Európai Unió Törökország tagfelvételi folyamatához, a vízumkényszer eltörléséhez és a menekültszerződéshez közelít. Szándékosan figyelmen kívül hagyva a PKK, ILIÁ és a Fetullah terrorszervezet (FETÖ) jelentette veszélyt, az Európai Unió inkább a demokráciáról prédikál Törökországnak, miközben ő maga megengedi, hogy a terrorizmus támogatói megalapozzák jelenlétüket Európa szívében, és közömbös elutasítással kezeli a menekülteket. 2017-ben több európai országban is lesznek választások, melyeken az előretörő szélsőjobboldali, rasszista, migrációellenes és iszlamofób csoportok is képviseltetik magukat. Az, hogy Európa vezetése hogyan kezeli ezeket a problémákat, meg fog határozni számos dolgot az öreg kontinensen, ahogy Európa helyét is a világban.

Törökország a FETÖ július 15-i puccskísérletének, az ILIÁ és a PKK egyre szaporodó terrortámadásainak borzalmas emlékével búcsúik 2016-tól. Törökország nyugati és NATO-szövetségesei nagyrészt nem álltak ki mellette a terrorfenyegetésekkel szemben. Úgy tűnik, elfelejtik, hogy Törökország biztonsága a világ globális biztonságának része. A globális terrorizmust nézve nincs különbség Isztambul, Ankara, Bagdad, Iszlámábád vagy Párizs, Nizza és Brüsszel között. És Törökország mégse kapott tejes támogatást európai barátaitól a PKK terrorizmusa elleni harcban. A PKK terrorszervezet vezetői szabadon járkálnak Európában, pénzt gyűjtenek, tagokat toboroznak, televízióknak nyilatkoznak és még a parlamentekbe is meghívják őket. Bár a PKK-t Európában is terrorszervezetként tartják nyilván, az európai országok nem akként bánnak vele. Szándékosan figyelmen kívül hagyják mindazt, amit Törökország kurd állampolgáraiért tett az elmúlt évtized során. Ehelyett feltétel nélkül egyenértékűnek fogadják el a PKK terrorszervezetpropaganda-szemetét a kurd nép követeléseivel. Ez épp olyan, mintha a KKK ideológiáját az amerikai nép jogos követeléseinek, vagy a neonácik rasszizmusát a német nép természetes jogainak tartanánk.

Az USA-vezette nemzetközi koalíció nem támogatja megfelelően még az Eufrátesz Pajzsa hadműveletet sem, amelyet Törökország az ILIÁ célpontjai ellen folytat Szíriában. Ehelyett az Obama-kormány tovább folytatja téves politikáját, a PKK szíriai ágát, a YPG terrorszervezetet támogatva és fegyverezve fel.

Mindezen kihívások ellenére Törökország képes volt megszervezni és lebonyolítani 45,000 ember evakuálását Aleppóból Idlibbe, ahol török és nemzetközi szervezetek viselik gondjukat. Az utóbbi idők talán legfontosabb és legreménykeltőbb híre, hogy a Törökország és Oroszország által egyeztetett tűzszünet december 30-án Szíria egész területén életbe lépett. Ez alapot teremt az asztanai tárgyalásokhoz, ahol a szíriai rezsim és az ellenzék képviselői találkoznak, hogy politikai megoldást találjanak a Szíriában 6 éve folyó háborúra. Az asztanai folyamat nem helyettesíti, hanem inkább kiegészíti az ENSZ vezette genfi tárgyalásokat.

Előretekintve 2017-re, jelentős problémák maradtak megoldás nélkül. Az erőegyensúly globális átalakítása jelenti a kulcsot a feszültség csökkentéséhez Ukrajnától Szíriáig, Ázsiától a Balkánig. A jelenlegi nemzetközi rend hibáit és az azt megtestesítő intézményeket ki kell javítani, hogy megakadályozzuk a további káoszt és instabilitást. A globális véres évet a kollektív gyógyulás, bölcsesség és szolidaritás évének kell felváltania. Ez elengedhetetlen mindenki számára, aki hisz az emberi méltóságban.