Egyértelmű nézőpontot kell kifejleszteni a közel-keleti helyzet kapcsán

Egyértelmű nézőpontot kell kifejleszteni a közel-keleti helyzet kapcsán, jelentette ki Numan Kurtulmuş miniszterelnök-helyettes.

Kurtulmuş egy jelentős szaúdi lap, a londoni központú As-Sarkul Evszatnak adott interjújában hangsúlyozta: össze kell az Iszlám országoknak az ellen, hogy a Közel-Keleten felekezeti alapon újabb Sykes-Picot szerződéshez hasonló forgatókönyv valósuljon meg.

„100 évvel ezelőtt az imperialista erők a Sykes-Picot szerződéssel rajzolták meg a határokat a régióban. Jelenleg egy második Sykes-Picot szerződéssel nézünk szembe”- mondta Kurtulmuş, hozzátéve: vállvetve kell küzdeniük az ellen, hogy felekezeti alapon osszák fel az Iszlám országokat

Kurtulmuş azt is hangsúlyozta, hogy Törökország Szaúd-Arábiával folytatott együttműködése keretében próbálja megelőzni az Iszlám országok megosztását:

„Törökország nem akarja látni Irak, Szíria, Líbia vagy a többi ország megosztását. Össze kell fognunk a felekezeti alapú politika megszüntetéséért, és az egyensúly kialakításáért a térségben. Szaúd-Arábia fontos szerepet játszik ebben a témában. Jelenleg kritikus folyamatban és útelágazásnál vagyunk. Vagy megadjuk magunkat egy második Sykes-Picot egyezménynek, vagy összefogunk a felekezeti megosztottság ellen” - mondta Kurtulmuş.

A miniszterelnök-helyettes értékelte a Törökország – Európai Unió kapcsolatokat is:

„1993-tól mostanáig szoros kapcsolatot alakítottunk i az Európai Unióval. Azonban e hosszú távú kapcsolat során Törökország sajnos időről időre szembekerült az Európai Unió politikájának kétarcúságával és elfogultságával. Ezek egyik megnyilvánulása, hogy a teljes jogú tagság helyett az Európai Unió kiemelt partnerséget kínált Törökországnak. Ha megnézzük az Európai Unió és Törökország között az utóbbi időben kialakult vitákat, láthatjuk, hogy két téma köré csoportosulnak. Ezek egyike Törökország vízummentessége, a másik pedig a Törökországból Európába tartó menekülthullám megállítása.

Tárgyaltunk Európa politikai döntéshozóival. Végrehajtottuk a 73 pontból álló reformot a török igazságszolgáltatásban. A vízumkényszert múlt júliusban kellett feloldani. Törökország a szerződés rá vonatkozó összes pontját teljesítette. Ezek között volt a görög szigetekre tartó menekültek számának csökkentése – ami csaknem lenullázódott. Milyen kár, hogy az európai fél meggyőző ok nélkül elhalasztotta a vízumkényszer feloldását! - mondta Kurtulmuş.

„A vízumkényszer feloldása és a menekültegyezmény egymással párhuzamosak és kiegészítik egymást. Ha Európa nem oldja fel a vízumkényszert, nem fogjuk a továbbiakban megakadályozni, hogy a bevándorlók Európába menjenek” - mondta Kurtulmuş, aki azt is hozzátette: a július 15-i puccskísérlet után az Európai Unió tagországai nem támogatták a török demokráciát, ami súlyos csalódást okozott számukra. Hangsúlyozta: egyedül Nagy-Britannia állt ki Törökország mellett.