Az Al-Dzsazírának adott interjút Erdoğan elnök

Törökország gyorsabb fejlődését teszi lehetővé a török típusú elnöki rendszer, jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök.

A katari központú Al-Dzsazíra televízió készített kétrészes riportműsort a köztársasági elnökkel, aki a második részben értékelte a törökországi koalíciós kormány, az AK Parti egyedüli kormányzásának időszaka, az elnöki rendszer és a július 15-i puccskísérlet kérdéseit.

Erdoğan elnök két fontos példaként hozta fel az USA-t és Oroszországot, amelyek, még ha másként működnek is, mindketten elnöki rendszerű országok.

„Ha nem nézzük, hogy más a működési rendszerük, azt mondanám, hogy mi a hagyományainkhoz is illeszkedő, török típusú elnöki rendszert vezessünk be. Ez Törökország gyorsabb fejlődését teszi lehetővé, ezért tartom jónak” - mondta.

Erdoğan elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Törökország sikertelenebb volt abban az időszakban, amikor koalíciós kormány vezette, és az ő elnöksége, illetve az AK Parti kormányzása előtt nagy többségében koalíciós kormány volt hatalmon.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az AK Partival mér egypárti időszak kezdődött Törökországban, június 7-én, miután nem került egyetlen párt hatalomra, koalíciós partnert kerestek, de miután ez nem járt sikerrel, a megismételt választásokon végül győzött a nemzeti akarat, és megnyílt az út az egypárti kormány előtt.

Erdoğan a felé irányuló, őt diktátornak nevező vádakkal kapcsolatban kijelentette: a világ megközelítése teljes egészében ideológiai alapú.

Elmondta: ahhoz, hogy valakit diktátornak nevezzenek, az kell, hogy országában az életkörülmények másképp alakuljanak, az emberek ne élhessenek szabadon, ne fejezhessék ki véleményüket, ne élhessenek hitük szerint:

„Az én országomban nincs ilyen probléma, az emberek azt mondanak, amit akarnak, olyan ruhát viselnek, amilyet akarnak, azt esznek-isznak, amit akarnak, mindezt szabadon megtehetik. Nem tiltottunk be semmit. Törökország nem vált olyan országgá, amelyet tilalmak vezérelnek. Az elmúlt években Törökország, az elmúlt 14 éven kívül, soha nem volt ennyire szabad, nyugodt és kényelemben élő ország” - mondta.

Erdoğan elnök azt is hangsúlyozta: Törökország ma a külföldi tőkét leginkább vonzó országok egyike.

A köztársasági elnök az arab országokat is figyelmeztette a Fetullah Terrorszervezet / párhuzamos államszervezet (FETÖ/PDY) kapcsán, elmondva, hogy a FETÖ terrorszervezet tagjai több arab országban is kifejtik tevékenységüket, amire egyes helyeken azok is alkalmat teremtettek, akik más szemmel nézik Törökországot:

„Akik belekeverednek ebbe a hazugságba, azoknak talán holnap saját maguk fizethetik meg ennek az árát” - mondta a köztársasági elnök.

Arra a kérdésre, hogy az arab országok közül melyek támogatják a FETÖ terrorszervezetet, azt felelte: „Például Egyiptom.”

Erdoğan elnök azt is elmondta, hogy Fetullah Gülen kiadatásával kapcsolatban 85 doboznyi aktát küldtek az USA-nak, és Bekir Bozdağ igazságügy-miniszter egy küldöttséggel tárgyalásokat is folytatott az USA-ban.

A köztársasági elnök megismételte, hogy az amerikai kormánynak ki kellene adnia a Pennsylvaniában élő terrorvezetőt, amennyiben nem teszik meg, annak „káros következményei lesznek”.

Az EU-val való kapcsolatokat is értékelte a köztársasági elnök, elmondva, hogy az EU folyton csak hitegeti Törökországot, és próbálja sarokba szorítani.

Hozzátette: az EU soha nem viselkedett egyenesen Törökországgal, és nem tartotta be szavát a menekültek ellátására ígért 3 milliárd euróval kapcsolatban sem.

Erdoğan elnök említette az arab világ problémáit, hangsúlyozva: Szíriával 911, Irakkal 350 kilométernyi közös határszakasza van Törökországnak.

Utalt rá, hogy nem maradhattak érzéketlenek a szíriai eseményekkel kapcsolatban, s történelmi kötelékek fűzik őket Líbiához is. Sokáig türelmesek maradtak, de amikor az ILIÁ terrorszervezet támadása 56 török állampolgár életét követelte, támogatni kezdték a Szabad Szíriai Hadsereget (FSA), és új korszak vette kezdetét azzal, hogy bevonultak Jarabulus városába.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az események Irakban sem állnak jól, különösen a Kirkukban zajlók elgondolkodtatóak.

Hozzátette: annak ellenére, hogy az amerikai félnek hangsúlyozták, hogy ne vigyen terrorszervezeteket Kirkukba, mindazok a szomorú és fájdalmas dolgok, amelyek ott megtörténtek, megtörténhetnek Telaferben is.

Elmondta: úgy érzi, hogy Haidar Al-Ibadi iraki elnök nem ugyanazon az állásponton van, az ő választásuk pedig jelenleg az, hogy a koalíciós erőkkel tárgyaljanak és vállaljanak szolidaritást.

Erdoğan elnök arra is rámutatott, hogy soha nem fogják magukra hagyni moszuli, kirkuki vagy telaferi rokonaikat.

Kiemelte: Szíria és Irak területi egységét támogatják, semmiképpen nem akarják az országok megosztását, és a végsőkig fenntartják ezért a küzdelmet.

Erdoğan elnök elmondta, hogy ebben a témában nem tesznek engedményeket, és kifejezte reményét, hogy a koalíciós erők sem mennek bele ebbe a játékba.