Interjú İbrahim Kalınnal (TRT-World)

A Fetullah Gülen terrorszervezethez tartozó katonai csoport július 15-én puccsot kísérelt meg a török kormány ellen. A kísérlet sikertelenül zárult, mert az emberek az utcára özönlöttek, hogy a demokráciát megvédjék, most pedig az országban rendkívüli állapotot hirdettek. Sokan kíváncsiak arra, hogy vajon mi fog történni ez után az országban. Erdoğan köztársasági elnök külpolitikai főtanácsadójával és szóvivőjével, İbrahim Kalınnal beszélgettünk erről a témáról.

Riporter: Tisztelt İbrahim Kalın, köszöntöm önt a TRT-World One on One című műsorában. Erdoğan elnök beszélt arról a „párhuzamos államszervezetről”, amely hosszú ideje próbált károkat okozni a török demokráciának, és komoly fenyegetést jelentett az országra nézve. Ha tudtak erről, miért volt képes ez a szervezet puccsot megkísérelni az országban? A hírszerzés hibája volt?

İbrahim Kalın: Ez a csoport már hosszú ideje tevékenykedik az országban. Különösen a december 17-25-i kísérletet követően váltak nemzetbiztonsági fenyegetéssé. Onnantól kezdve kiemelt fontosságot tulajdonítottunk a témának. Lépéseket tettünk, hogy felderítsük és az állami szervekből kiemeljük őket, egy ideje már dolgoztunk a probléma megoldásán. A hadseregen belüli kísérlet is Gülen egyik utolsó támadása volt. A hadseregen belül egy, nem a hadsereg egészét képviselő kis csoport katona kísérelte meg a puccsot, ami sajnos véres támadásba fordult. Mindaz, amit az utcákon láttunk, bizonyítja, hogy milyen kegyetlenek tudnak lenni ezek az emberek. Olyan dolgokat láttunk, amilyeneknek korábban még sohasem voltunk tanúi Törökországban. A saját katonáink a saját embereinkre fogták fegyvereiket, és tüzeltek rájuk. Fegyvertelen, ártatlan embereket mészároltak le az utcákon. 242 polgártársunk halt hősi halált, és 1500-nál is több sebesült meg. De a július 15-én „sötét éjszakaként” kezdődött dolog másnapra, a puccskísérlet meghiúsításával „fényes hajnalra” virradt. Természetesen törvényes óvintézkedéseket teszünk azért, hogy ilyen dolog többé ne történhessen meg. Ehhez azonban fel kell derítenünk ezeket az embereket, akik beszivárogtak a hadsereg, törvényhozás, biztonsági erők és más állami szervek területére. Ezt muszáj megtennünk országunk és nemzetünk biztonsága, a demokrácia és a jogállamiság védelmében. Amikor ez a puccskísérlet bekövetkezett, természetesen tettünk ellene óvintézkedéseket, de elsősorban nemzetünk halálmegvető bátorsága akadályozta meg. Úgy gondolom, hogy nemzetünk tiszteletre méltó üzenetet adott át a világnak. Nemzetünk azt az üzenetet adta át a világnak, hogy bárki legyen is az ellenség, mennyire ragaszkodunk a demokráciához, szabadsághoz és jogszerűséghez.

Riporter: A nép válasza rendkívüli volt. Ahogy ön is hangsúlyozta, más demokratikus országok nem is álmodtak volna ilyen reakcióról. Amikor a köztársasági elnök az utcákra hívta az embereket, a kormány feltételezte-e, hogy így fognak reagálni?

İbrahim Kalın: Mi is még csak akkor próbáltuk megérteni, hogy milyen mértékű a puccskísérlet, és rövid időn belül kiderült, hogy elsősorban Isztambulban és Ankarában a katonai egységek akcióba léptek. Mikor megértettük, hogy valóban fegyveres puccskísérletről van szó, a köztársasági elnök megjelent a televízióban, és felszólította a népet, hogy vonuljanak az utcákra, és védjék meg a demokráciát. Allahnak hála, ez a cselekedete egy legendás történetté fordult. Őszintén szólva, senki nem gondolta volna, hogy egy ilyen kísérlet megtörténhet. Nem vártuk, hogy a puccsisták ilyen vadul, ilyen kegyetlenül, ilyen véresen fognak viselkedni. Először sokkban voltunk, de aztán eluralkodott rajtunk a győzelem és boldogság érzése.

Riporter: A nép reakciója valóban tiszteletre méltó volt, és annak ellenére, hogy már napok teltek el, még mindig az utcákon vannak. Ön szerint ez a helyzet a kormány politikája miatt van? Vagy az emberek kötődése miatt a köztársasági elnökhöz?

İbrahim Kalın: Az oka elsősorban az, hogy az emberek mindennél fontosabbnak tartják a demokráciát és a szabadságot. Mi Törökországban 1960-ban, 1972-ben, 1980-ban és más közbeeső időpontokban is éltünk meg katonai puccsot. Most először fordult elő, hogy maga a nép akadályozott meg egy katonai puccsot. Az emberek az utcákon részben a győzelmüket ünneplik, részben azon fáradoznak, hogy többet ne fordulhasson elő ilyesmi. A mindenkinek átadott hatásos üzenet az, hogy bármi történjék is, az utcákon maradnak, hogy jogaikat, országukat, egységüket megvédjék. Természetesen a köztársasági elnök nemcsak a puccsistáknak, hanem az egész világnak szóló üzenet átadása érdekében felszólította őket, hogy ne ürítsék ki a köztereket. De ha megnézzük az utcákon lévők összetételét, láthatjuk, hogy a társadalom minden csoportjából, különböző politikai pártokból, különböző ideológiák képviselői közül való embereket látunk. Ahogy rögtön a puccs után láthattuk, mindenféle politikai különbözőség ellenére hihetetlen egység és összefogás alakult ki az emberek között. Ugyanakkor a köztársasági elnök is felhívta a politikai pártok vezetőit, és köszönetet mondott nekik a puccs elleni nyílt kiállásukért. Ez is tükröződik a köztereken megfigyelhető állapotokban: bárkire is szavaztak az emberek, most közösen álltak ki. De Erdoğan köztársasági elnök vezetése is fontos szerepet játszott ennek az állapotnak a kialakulásában. Mert ennek a rendkívül fontos éjszakának a legfontosabb pillanata az volt, amikor a köztársasági elnök az utcákra hívta az embereket. Egy kis időbe telt, amíg ezt az üzenetet az emberekhez eljuttattuk, mert egy technikai problémát kellett megoldanunk. A puccsisták megszállták az önök szervezetét, a TRT-t, és az elektronikus hírközlés, a műholdas hírközlés leállításának céljával a műholdas cégeket is megtámadták. De ezen felül tudtunk kerekedni. Ezért a köztársasági elnök puccsellenes felhívása rendkívül fontos fordulópontot jelentett.

Riporter: Egyrészt láthatjuk, hogy a közvélemény a kormányt támogatja az utcákon, másrészt viszont ott van a nemrégiben kihirdetett rendkívüli állapot. Az ellenzéki pártok is támogatják ezt a döntést. A nemzetközi közösségtől azonban többféle reakciót hallunk. Például felszólítják Törökországot az arányos cselekvésre, felszólítják, hogy ne veszítse szem elől a törvényesség alapelveit, és ehhez hasonló felszólítások. Ön szerint van igazság a nemzetközi közösség reakcióiban?

İbrahim Kalın: Mindenekelőtt, a meghiúsított puccskísérlet miatt hirdettek rendkívüli állapotot. Ez olyan helyzet, amit Törökország Alkotmányának 120. és 121. pontja tesz lehetővé. Engedélyt ad a rendkívüli állapot kihirdetésére, és ezt az engedélyt a kormánynak adja meg, a kormányt pedig benyújtotta ezt az országgyűlésnek. Ez a döntés nemcsak a kormány, hanem az ellenzéki pártok szavazatait is megkapta a parlamentben. Röviden, alkotmányos keretek között történt, ami történt. Mostanáig nem történt semmi, ami ne a jog és törvényesség keretei között történt volna. De azoknak, akik világszerte figyelemmel kísérik az eseményeket, meg kell érteniük, hogy milyen körülmények között hozták ezeket a döntéseket. Rövid idővel ezelőtt a török hadseregbe beszivárgott, Gülenhez köthető terrorista tagok által kitervelt és megkísérelt katonai puccsot előztünk meg. Ezt a puccsot a törvényhozásba és más állami szervekbe beépült szervezeti tagok is támogatták. Ezért a puccsban részt vevő, azt kitervező, végrehajtó, együttműködő, a tagokat kívülről támogató, és a kezünkbe került bizonyítékok szerint a puccs után is támogatni szándékozó személyekre irányuló törvényes eljárást kell lefolytatnunk. Látom a nemzetközi közösségtől érkező negatív reakciókat, miközben ezeket a személyeket próbáljuk kézre keríteni, azt mondják, hogy lehetséges, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen sok embert vettünk őrizetbe. A Gülen-szervezet állami intézményekbe beépült tagjai ellen egy ideje már zajlik a küzdelem. Egy ideje már próbáltuk felderíteni ezeket a személyeket. Azokat a tábornokokat, akik most részt vettek a puccskísérletben, a Legfelsőbb Katonai Tanács augusztusi ülésén vagy nyugdíjazni terveztük, vagy lefokoztuk volna. Talán azt gondolták, hogy eljött az utolsó esélyük arra, hogy ez ellen tegyenek valamit. De a Gülen-szervezet tagjainak már a kezdettől ez járt a fejében. Ha megnézzük némelyikük nyilatkozatát, semmi köze a valósághoz, a történtekhez. Tényleg nevetséges ezeket a szavakat hallani tőlük. Ha őket kérdezzünk, nincs is olyan, hogy Gülen-mozgalom. Szerintük nincsenek iskoláik, televíziójuk, sajtószerveik, bankjaik vagy cégeik. Hogyan lehetséges, hogy ezek az emberek működtettek egy ilyen hatalmas, bankokból, szervezetekből, iskolákból, cégekből stb. álló birodalmat? Egyértelmű, hogy mögöttük álltak, és a szavaik hihetetlenek, és nem vehetők komolyan. Erre a tényre utaltak azok, akik azt feltételezték, hogy ez nem is egy valódi puccs volt, hanem megrendezett, és az volt a célja, hogy Erdoğan elnököt megerősítse. Azok, akik minket vádolnak összeesküvés-elméletekkel, most maguk gyártják ezeket, és komoly elemzésként adják elő. Én a következőképpen látom. Nem hiszem, hogy a fő áramlat a nyugati média ehhez hasonló kijelentéseiből származna. Ne más dolog ez, mint azt feltételezni, hogy a szeptember 11-i terrortámadást az USA tervelte ki, vagy az utóbbi, párizsi vagy nizzai merényleteket a francia kormány tervezte volna. Ezeket a kijelentéseket nem lehet komolyan venni. De sajnos mivel Törökországról van szó azonnal kettős mércét alkalmaznak, és sajnos úgy mutatják be ezeket az összeesküvés-elméleteket, mintha a puccs jogosan történt volna. Nagyon óvatosnak kell lenünk ezzel kapcsolatban. Mint tudjuk, katonai puccs történt. Ezt a puccsot a demokrácia, a jog és szabadság nevében megállítottuk. Ezért meg kell értenünk, hogy jelenleg a rendkívüli állapot keretében hozott minden intézkedés a szabadság, demokrácia és jogszerűség fenntartásának érdekében történik, és semmilyen módon nem fogja befolyásolni az emberek mindennapi életét. Semmiféle hatása nem lesz a szabad utazásra, a gyülekezési jogra, a véleménynyilvánítás szabadságára vagy a gazdasági tevékenységekre. Pont, ahogy Franciaországban. A párizsi támadást követően a francia kormány is rendkívüli állapotot hirdetett. Amennyire tudom, először 3 hónapra hirdettek rendkívüli állapotot, aztán meghosszabbították. Két nappal ezelőtt, a nizzai támadást követően pedig újabb 6 hónappal hosszabbították meg. Ez a francia kormány jogos és törvényes döntése, amit senki nem kérdőjelezett meg. Épp ellenkezőleg, azt hangsúlyozták, hogy az országban a polgárok a megszokott állapotban élhetnek. Ezt láthatjuk a mindennapi életükben is. Itt sem más a helyzet. Az emberek élik tovább megszokott életüket. Csak a bűnösöknek kell aggódniuk, akik részt vettek ebben a puccskísérletben.

Riporter: Törökország átadta az Egyesült Államoknak azt az aktát, amelyben Fetullah Gülen kiadatását kéri. Mit vár most Törökország? Egyes politikusok szerint az USA megpróbálja majd ezt alkualapként használni, hogy nyomást gyakoroljon Törökországra. Ön mit gondol erről?

İbrahim Kalın: Egy törvényes eljárásnak kell lezajlania ahhoz, hogy Fethullah Gülent kiadják Törökországnak. Egy ideje már előterjesztettük ezt a témát, de a július 15-i puccskísérletet követően összeállítottunk egy aktát, amelynek első részét a külügyminisztériumon keresztül továbbítottunk az amerikai igazságügyi minisztériumnak. További bizonyítékot gyűjtünk és amikor összegyűjtöttük, minden továbbítjuk az Egyesült Államoknak. Természetesen azt várjuk, hogy az USA illetékesei nagyon komolyan vegyék ezt a témát, és komolyan foglalkozzanak vele. A törvényes eljárás lezajlása után pedig természetesen azt várjuk, hogy Fetullah Gülent kiadják nekünk. A jogászok szerint a szükségesnél is több bizonyíték támogatja a kiadatás jogosságát, és reméljük, hogy az eljárás ezzel zárul majd.

Riporter: Most a katonaság újjáépítéséről beszélnek. Mit is jelent ez pontosan? Mi fog történni?

İbrahim Kalın: A katonaságon belül van egy beszivárgott gülenista csoport, és természetesen az első dolog az, hogy ez többé ne történhessen meg. A katonai iskoláktól kell kezdenünk, a kiképzéssel és továbbképzéssel folytatjuk. Egy dolgot mindenképpen szeretnék hangsúlyozni: mindenképpen különbséget kell tennünk a puccskísérletet elkövető, kis gülenista csoport és a török hadsereg között. A hadsereg a mi hadseregegünk, és tisztában vannak annak veszélyével, hogy a történtek során szembekerültek vezetőikkel. Természetesen most megteszik, ami a feladatuk, és a kormány is megteszi, ami a feladata. A köztársasági elnök, aki a hadsereg és az ország főparancsnoka is, fogja vezetni ezt a folyamatot, és hiszem, hogy meg fogunk szabadulni a török hadseregen belüli fenyegetéstől. Már biztonsági intézkedéseket is fogunk tenni, amelyek megakadályozzák, hogy a jövőben bárki is ilyen bűnöket kövessen el.

Riporter: A temetéseken, a Kızılay téren és máshol mondott beszédekben sokan követelik a halálbüntetés visszaállítását. Sok embernek feltettem a kérdést, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy a halálbüntetés visszaállítása károsan befolyásolhatja Törökország EU-csatlakozási folyamatát. Olyan választ is kaptam, hogy ha Törökországnak a biztonságával és becsületével kellene fizetnie azért, hogy uniós tag lehessen, akkor nincs szükség az EU-tagságra. Ön szerint fokozódik az a nézet, hogy Törökországnak le kell mondania az EU-tagságról? Az EU talán személyük miatt akarja kizárni őket?

İbrahim Kalın: Mint tudják, nagyon hosszú ideje próbálunk belépni az EU-ba. Ilyen helyzetben egyetlen tagország sem volt soha. 2005 óta folynak az EU-val a teljes jogú tagságra vonatkozó tárgyalások. Azonban sajnos a folyamat rendkívül lassan zajlik. Ilyen-olyan indokkal nem haladnak előre a tárgyalások. A Törökországon kívüli embereknek meg kell érteniük, hogy Törökországban az eseményeket követően miért hágtak ennyire tetőfokukra az érzelmek. A civileket saját embereik ölték meg az utcákon. Ha az igazságérzet szempontjából nézzük, természetes reakciók, hogy ők halálbüntetést követelnek. Erre a köztársasági elnök azt válaszolta. Ha ez a nemzet követelése, és természetesen ha a parlament is megszavazza az erre vonatkozó törvényjavaslatot, ő is alá fogja írni. Természetesen ez az egész országban heves reakciókat váltott ki. Ha ilyen törvény születik, az természetesen feszültséget fog okozni az EU-val. Ha ennek következtében leállnak az EU-tagságunkra vonatkozó tárgylások, ezzel a problémával majd akkor fogunk foglalkozni.

Riporter: Az emberek érzéseit figyelembe véve, ön szerint kell népszavazást tartani az EU-tagságról?

İbrahim Kalın: Mint tudják, ezt a témát néhány hónappal ezelőtt már megvitattuk. A folyamat elhúzódott, Európában egyfajta közömbösség kezdett kialakulni a kérdés iránt, de itt Törökországban is kezdett megjelenni ez a közömbösség. Követelésekkel álltak elő,hogy változtassuk meg a törvényeinket, feleljünk meg a követelményeiknek – aminek legutóbbi példája a Törökország – EU menekültegyezmény volt – teljesíthetetlen feltételeket szabtak, követelték, hogy még ezt és azt is tegyük meg. Mintha csak szívességet tettek volna Törökországnak. Pedig épp ellenkezőleg, a 3 millió menekültet befogadó Törökország tett nekik szívességet. Ezek a menekültek még mindig az országunkban vannak, még mindig mi törődünk velük, és megállítottuk az Európába tartó menekültáradatot. Tavaly novemberben minden nap 6-7 ezer ember próbált átjutni Európába, mára ez a szám szinte nullára csökkent. Vagyis a Törökország – EU menekültegyezmény használt. Azonban azért, hogy cserébe eltöröljék a török állampolgárok vízumkényszerét, elkezdtek további feltételeket szabni. Megtámadták Törökország terrorellenes törvényét. Ebben a kérdésben kizárólag nekünk van jogunk dönteni, ennek ellenére ezeket a törvényeket az EU feltételeinek megfelelően dolgoztuk ki. Ahogy a mostani puccskísérlet is bizonyítja, szükségünk van ezekre a törvényekre. Folyamatosan küzdelmet folytatunk a PKK és az ILIÁ terrorszervezetek ellen. A világ elfogja az „ILIÁ-ellenes nemzetközi koalíciót”, melynek mi is a tagjai vagyunk, de a PKK terrorszervezetet figyelmen kívül hagyja, pedig ezzel nekünk egyedül kell megküzdenünk. Ez a terrorszervezet csak a tavalyi évben állampolgáraink százait mészárolta le, muszáj hát óvintézkedéseket tennünk ellene. Most pedig a Fetullah Terrorszervezet fenyegetésével nézünk szembe, természetes hát, hogy nem fogjuk megváltoztatni terrorellenes törvényeinket. Mi is elvárjuk Európától és a világ többi részétől, hogy értsék meg, miért van szükségünk ezekre a törvényekre.”

Riporter: Beszélt a Törökország által tett lépésekről, de össze tudná foglalni röviden, hogy milyen óvintézkedéseket tesznek annak érdekében,hogy ehhez hasonló események a jövőben ne történhessenek meg? Nemrégiben Törökország változásokat kezdett bevezetni külpolitikájában. Közeledni kezdett például Oroszországhoz vagy Izraelhez is. Várható-e, hogy ez a változás problmákat fog okozni az EU-val vagy USA-val való török kapcsolatokban?

İbrahim Kalın: Nem. Nem akarok általánosítani, de bizonyos témákban felmerülhetnek gondok, de ezeket meg fogjuk oldani. Igaza van, sikerült rendezni az Oroszországhoz és Izraelhez fűződő kapcsolatainkat. Kezdettől ez volt a politikánk. A Mavi Marmara 2010-es ügye és a közelmúltban az orosz harci gép ügy emiatt éltük meg ezeket a problémákat, de mostanra sikerült magunk mögött hagyni ezeket, és azon vagyunk, hogy bővítsük kapcsolatainkat ezzel a két országgal, és más országokkal is. Ebben a témában nincs semmilyen problémánk. Ugyanakkor viszont a térségünkben tapasztalható biztonsági fenyegetések nem fognak elmúlni. Szíriában tart a háború, Irakban biztonsági problémák vannak, amelyek továbbra is befolyásolnak minket is. De nem csak Törökország, hanem mindenki, Európa, az arab országok, Jordánia, Libanon, Irak és minden más ország számára is fenn állnak ezek a hatások. Ezért a kérdéshez regionális és globális értelemben kell hozzáállni. Természetesen együtt kívánunk működni szövetségeseinkkel, szomszédainkkal ezen fenyegetések kiküszöbölésében. De elsőként saját nemzetbiztonságunkkal kell törődnünk. Törökország egy időben több terrorszervezet ellen is harcol. Ezért természetes, hogy szomszédainktól és szövetségeseinktől megértést, együttműködést és szolidaritást várunk.

Riporter: Ha azt mondanám, hogy 30 másodperce van üzenni, mint üzenne a nemzetközi közösségnek és a török nemzetnek?

İbrahim Kalın: A török nemzet kiemelkedő becsületről és bátorságról tett tanúbizonyságot ennek a puccskísérletnek a meghiúsításában. Hálásak vagyunk azért, hogy a világ mellettünk áll, és a puccskísérlettel szemben, a demokrácia mellett foglalt állást. Remélem, továbbra is támogatni fogják azt a törekvésünket, hogy országunkban a demokráciát, a törvényességet és a szabadságot erősítsük meg.