Történelmet írt a török országgyűlés

A török országgyűlés (TBMM) történelmet írt a Fetullah Terrorszervezet (FETÖ) Török Fegyveres Erők berkein belül szerveződő csoportja által július 15-én végrehajtott puccskísérlettel szembeni ellenállásával.

A TBMM frakcióit alkotó 4 politikai párt képviselői az F-16-os harci gépek által szórt bombák ellenére nem hagyták el a Közgyűlést, sőt, ide özönlöttek, az állam és az őket megválasztó állampolgárok mellé állva.

Pedig miközben a TBMM tagjai a televíziós csatornákon keresztül az állampolgárokhoz szólva biztosították őket arról, hogy a helyükön vannak, és teljesítik kötelességüket, a díszterem tetejébe bomba csapódott be, és a találat megrázta az egész épületet.

A mennyezet darabjai potyogtak rájuk, megsüketültek a robbanás zajától, nem láttak a felszálló füsttől.

A parlament épületének számos része, többek között Binali Yıldırım miniszterelnök dolgozószobája is használhatatlanná vált.

Ezért a parlament biztonsági vezetősége azt javasolta, hogy meneküljenek az óvóhelyekre.

Ekkor azonban a történelmi pillanatok tanúivá vált Közgyűlés széksoraiból Bekir Bozdağ miniszterelnök hangja hallatszott:

Bozdağ miniszter így szólt a TBMM elnökéhez, İsmail Kahramanhoz:

„Tisztelt elnök úr, ha most a gyűlést itt berekesztjük, és az óvóhelyre megyünk, a nemzet azt fogja mondani, hogy féltünk. Ha kell, inkább itt haljunk meg!”

Ahogy a TBMM korábbi elnöke, Cemil Çiçek elmondta, ugyanekkor Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök az AK Parti országgyűlési képviselője, İlknur İnceöz telefonján felhívva az Országgyűlés tagjait, azt mondta nekik: „Önök most történelmet írnak!”

Az országgyűlés elnöke, Kahraman azt javasolta az AK Parti, a CHP és az MHP frakcióvezetőinek, hogy adjanak ki közös közleményt.

A kézzel, tollal írt közleményt a HDP frakcióvezetője is elfogadta telefonon keresztül.

Eközben a TBMM biztonsági Irodájának vezetője, Nurullah Öztürk irányítása alatt a parlament rendőrei elkezdték visszaszorítani a helikoptereket, amelyek már-már leszálltak a parlament első kertjében. A bejárati ajtóig előretörő tankokban ülő árulókkal heves harcok bontakoztak ki.

A TBMM-et, és ezáltal a hazát és a nemzetet életük árán is védelmező hős rendőrök közül, akik szembenéztek azzal is, hogy talán úgy halnak meg, hogy saját családjuk hogylétéről sem kapnak hírt, többeket megsebesítettek a repeszdarabok.

Ezekben a pillanatokban kezdték megérteni, hogy mekkora aljassággal állnak szemben: ez a terrorista banda, akik azt állították magukról, hogy a Török Fegyveres Erők tagjai, a török parlamentet bombázza, a török rendőrökre lő, és tankokkal támad a török nemzetre.

Ilyen látványt csak idegen országok megszállói erőinek tudtak volna tulajdonítani, kétségük sem volt afelől, hogy csak idegen országok közötti háborúban történhetne meg.

Mondhatni, nehéz elhinni, hogy a FETÖ tagjai, akik miatt ezt az éjszakát a nemzetnek át kellett élnie, törökök, muszlimok, vagy egyáltalán emberek.

Órákkal a meghiúsított puccskísérletet követően a parlament rendkívüli ülést tartott.

İsmail Kahraman elnök a török nemzethez szólt:

„Akik miatt nemzetünknek ezt a fájdalmat át kellett élnie, meg fogják kapni a méltó büntetésüket… Bombákat dobtak le az országgyűlésre… akiket a nemzet táplált, akiknek fegyvert adott a kezébe, a nemzet ellen fordították azt… Részvétemet nyilvánítom a nemzetnek, és a Mindenhatóhoz fohászkodom, hogy soha többet ne kelljen ilyen sötét napot átélnie. Most eljött az ideje annak, hogy megőrizzük józanságunkat, és eltökélten, gyökerestül kiirtsuk ezt a problémát, és meggyógyítsuk a sebeket. Az országgyűlés egész éjszaka a demokrácia szolgálatában állt. Most pedig felolvassuk négy pártunk közös közleményét. A hatalom a népé, és a társadalom világgá kiáltotta ezt.”

Kahraman ezt követően felolvasta a közös közleményt.

A puccskísérletet és az országgyűlés ellen irányuló támadásokat súlyosan elítélő közlemény kijelenti:

„Ahogy most történt, úgy a jövőben is a nemzeti akarat és a parlament ellen kinyújtott minden kéz a TBMM vasakaratával találja szembe magát!”, és hangsúlyozza a TBMM nemzeti demokráciába vetett rendíthetetlen hitét.

Miközben a parlamentben ezek a történelmi pillanatok zajlottak, az épület előtt tízezrek gyűltek össze, országszerte pedig milliók, és kezükben török zászlókkal puccsellenes jelszavakat kiabálva álltak ki a parlament, a köztársasági elnök és a jövő mellett.