Észak-Irakban, a Moszul-Aleppó vonaltól északra minden térség biztonsági kockázatot jelent

Ahmet Davutoğlu miniszterelnök Jordániába tett hivatalos látogatása előtt, az Atatürk repülőtéren válaszolt az újságírók napirenddel kapcsolatos kérdéseire.

Davutoğlu miniszterelnök említette a török katonai jelenlétet Irakban. Hangsúlyozta, hogy Észak-Irakban, a Moszul-Aleppó vonaltól északra minden térség biztonsági kockázatot jelent Törökország számára:

„Irakban Moszultól, Szíriában Aleppótól északra minden szabad térséget vagy az ILIÁ, vagy a PKK terrorszervezet tölt be. Azért, hogy ez a hatalmi űr ne következhessen be, hős csapataink jelenléte részint Irakban az iraki kormánynak nyújtott támogatás, és Törökország biztonsági szükségleteinek kielégítése is” - mondta a miniszterelnök, aki azt is hozzátette:

„Amíg ezen a vonalon túl bármilyen, Törökországot fenyegető entitás van is, Törökország is fenntartja ottani katonai jelenlétét, és a határainkra irányuló fenyegetések miatt nagyobb kapacitással őrizzük.”

Davutoğlu azt is elmondta, hogy Jordániában alkalmuk lesz átfogó módon megtárgyalni a szíriai és iraki legfrissebb fejleményeket is.

Jordánia elsősorban Jeruzsálem kérdésében közvetlen kapcsolatban áll a palesztin néppel, és ezért különleges jelentőséggel bír:

„Mi erős országként, amely a világon mindenhol védelmébe veszi a palesztinok ügyét, a témában közvetlenül érintett Jordániával folytatott tárgyalásaink során folyamatosan napirenden tartjuk a palesztin kérdést” - mondta a miniszterelnök.

Azzal kapcsolatban, hogy a brit konzul is részt vesz annak a két újságírónak a kihallgatásán, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hamis dokumentumokkal kémkedést folytattak, a miniszterelnök kijelentette: az objektív véleményalkotás szempontjából nem helyes az, hogy a diplomácia képviselői érzékeltetik nyomásukat.

A török miniszterelnök értékelte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azon nyilatkozatát is, amely szerint a Törökország és Oroszország közötti válság ideiglenes jellegű.

„Mi is hiszünk abban, hogy ez a válság ideiglenes, és szeretném hangsúlyozni: minden racionálisan gondolkodó orosz és török illetékes, elsősorban a vezetők hiszünk abban, hogy történelmi és földrajzi szempontból nem lehet más választásunk, mint a Törökország és Oroszország közötti jó kapcsolat építése” - hangsúlyozta Davutoğlu.

A két ország közötti feszültség valójában akkor keletkezett, amikor a több tucat figyelmeztetés ellenére a török légteret többször megsértő orosz harci gépet lelőtték.