Jeruzsálem, a világ egyik legősibb városa

A 800.000 fős lakosságú város ezért a palesztinok és izraeliek számára is fontos.

Az arabul Al-Kudsz, héberül Jerusalajm néven nevezett Jeruzsálem a világ egyik legősibb városa. Az Iszlám születésekor a muszlimok első imairánya volt.

Mohammed Próféta az Iszlám terjedése szempontjából kiemelten fontos Jeruzsálemből indult égi utazására, a Mirádzsra, s ezen a helyen építették az Al-Aksza mecsetet.

Az Al-Aksza mecset és a Kubbetul-Szahra a muszlimok szimbóluma a városban. Jeruzsálemet először Omár kalifa hódította meg.

Amennyire fontos Jeruzsálem a muszlimoknak, éppolyan fontos a zsidó és a keresztény vallás szempontjából.

Az elbeszélések szerint itt feszítették keresztre Jézust, ezért a város a keresztények számára is zarándokhely.

Nagy jelentőséggel bír a zsidók számára is Jeruzsálem, melyet az i. e. X. században Dávid király foglalt el.

A város 400 éven át oszmán vezetés alatt állt. A város körüli falakat I. Szulejmán szultán építtette.

Ezek a falak ma az Óvárosban az örmények, keresztények, zsidók és muszlimok negyedeit választják el egymástól.

Jeruzsálem óvárosa szerepel a Világörökség listáján. A történelem során számos háború helyszínéül szolgált, mivel oly sok szent helyet foglal magába.

A többször lerombolt és újjáépített Jeruzsálem 1517-1817 között állt oszmán fennhatóság alatt.

Az oszmán fennhatóság véget érte után a város számos nehézségen ment keresztül.

A Kelet-Jeruzsálemet 1967-ben megszálló Izrael fél évszázada komoly erőfeszítéseket tesz a város teljes elzsidósítása érdekében.