Török jelenlét Libanonban

A török jelenlét a XII. századra nyúlik vissza Libanonban. Azonban hivatalosan a Török Köztársaság 1989-ben értesült a libanoni törökökről. A libanoni hadseregben szolgáló, törökül beszélő türkmén Halit Esadra 1989-ben figyelt fel parancsnoka. A török követségre vitték, és így jött létre az első kapcsolat. Esad találkozott Ibrahim Dicleli bejrúti nagykövettel, és elmondta, hogy egy türkmén faluból, Kavrasából érkezett. A nagykövet ellátogatott Kavrasába, így jött létre az első kapcsolat. Amikor 1989-ben a libanoni polgárháború miatt a nagykövethazatért, a türkmének védték, elkísérték Trabloszig. Az új török nagykövet kinevezése után hagyománnyá vált az Akkar régióban fekvő türkmén falu meglátogatása. Hosszú évekig úgy tudták, hogy Libanonban csak itt élnek türkmének. A Baalbek térségében élő türkménekkel 2007-ben, a Dinniye térségében élőkkel 2011-ben vették fel a kapcsolatot.

Ma a libanoni török jelenlétet és oszmán örökséget 7 pontban vizsgálhatjuk: az akkari türkmének, a baalbeki türkmének, a dinnijei türkmének, a giriti türkmének, a Libanonban élő török állampolgárok, az anatóliai származású családok, a szíriai türkmének és a cserkeszek.

Akkor Libanon északi tartományában található. Két türkmén falu, Kavrasa és Aydamun van itt. Kavrasa megőrizte a török nyelvet, és elsőként lépett kapcsolatba a törökökkel. Mintegy 3000 lakosa van, mind türkmén. Az 5000 fős Aydamunban kb. 3500 türkmén él. A közeli 5000 fős Masta Hasanban 350, az 1200 fős lakosságú Al-Dibbabijéban 50 türkmén él. A 2500 fős Al-Davsi faluban néhány család, 50 türkmén él. Akkarban több mint 7000.

Baalbek és Akkar türkmén lakossága 2007-ben került kapcsolatba a török illetékesekkel. A térség türkménjei 5 türkmén faluban és egy Hermel közeli településen élnek- Durisban 700, Sejmijében 1200, Nananijében 900, Hadidijében 600, Masari al Kaaban 500, Baalbekben így összesen mintegy 4000 türkmén él.

A Dinnijében élő türkmének Baalbek után, 2011-ben kerültek kapcsolatba Törökországgal, korábban Törökországnak és a többi türkmén régiónak sem volt róluk tudomása. Dinnijében Havvarában 600, Gurhajjéban 100 türkmén él.

Napjainkban becslések szerint mintegy 10.000 giriti török él Libanonban. Ezen kívül Bejrútban mintegy 50.000, gazdasági okok miatt bevándorolt török állampolgár él. Trabloszban és Akkarban az oszmán időkből maradt nagy családok sarjai is élnek. Trabloszban csak a Türkmani nevet mintegy 200 család viseli. A Türkmani család által alapított, „Libanoni Türkmani Közösség” is létezik. Az oszmán – orosz háború (1877-78) után a Közel-Keleten letelepedett cserkesz családok is fenntartják török kapcsolataikat.

A szíriai polgárháború miatt jelentős számú szíriai türkmén menekült Libanonba. Az Aleppóban és Latakijában élő türkmének a legközelebbi országba, Törökországba menekültek. A Homsz és Tartosz térségében élők pedig a közelebb lévő Akkar és Baalbek türkmén régióit választották. A Damaszkuszban élő türkmének is nagy számban menekültek Bejrútba és Trabloszba.

A libanoni türkmének megítélésében fordulópontot jelentett Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök 2010-es libanoni látogatása, és a Kavrasa közelében történt találkozó. Megnyilvánult, hogy Törökország a türkmének mögött áll, és pozitívan befolyásolta a türkmének imázsát. A 2013-ban Bejrútban nyitott Yunus Emre Kulturális Intézet és a 2014-ben megnyitott TIKA Libanoni Koordinációs Központja és a türkménekre irányuló tájékoztató és segítő tevékenysége is fotnos szerepet játszott.

Bár a türkmének helyzete javult, még mindig nincs semmilyen politikai képviseletük vagy erős civil szervezetük Libanonban. Az elkövetkező időszakban ezen még dolgozni kell.