„A gyermekemet mentem Szíriából"

Törökország parkjaiban és utcáin ruhákból, lepedőkből összerótt sátrakban keresnek menedéket a perzselő nap elől a szíriai menekültek, akik gyermekeikkel együtt vágtak neki az ismeretlennek.
A hároméves kisfiú partra vetett holtteste, aki ötéves bátyjával és édesanyjával együtt vesztette életét, mikor elsüllyedt a rozoga csónak, amin útjuk során tengerre szálltak, mély szomorúsággal töltötte el a többi szíriai menekültet is. A kisfiú holttestének képe több újságban is megjelent, a menekültek hosszasan nézték a homokos parton heverő élettelen kis test fotóját.
A szíriai Muhammad Edib Khursan (32) feleségével és 3 éves gyermekével indult el a Szíria déli részén fekvő Dera városából. Négy napig gyalogoltak a sivatagon keresztül, mire Törökországba értek. Egy hónapja élnek az izmiri Basmane utcáin.
„Európába akarok menni. Nem érdekel, hogyan, a tengeren, a szárazföldön, a levegőben – bármilyen úton is, de el akarunk jutni Európába” - mondja Khursan, és azt is hozzáteszi: tisztában van azzal, hogy milyen veszélyek leselkednek a menekülőkre:
„Tudjuk, hogy az út veszélyes. Látjuk az interneten a halálesetekről szóló beszámolókat, látjuk a partra vetett holttesteket, vagy hogy a görög parti őrség elsüllyeszti a csónakokat, de akárhogy is legyen, tovább akarunk menni, mert már Szíriából is a halál elől menekültünk, ott is a biztos halál vár ránk. Így vagy megmenekülünk, vagy meghalunk, ott pedig biztosan meghalnánk. Nem is magamért menekülök, hanem a gyermekeimért: én nem számítok, csak nekik szeretnék egy elfogadható jövőt biztosítani.”
Azt is hozzáteszi, hogy ő maga is látta a Bodrum partjainál vízbe fulladt hároméves kisfiú, Aylan Kurdi partra vetett holttestéről készült fotót az újságokban:
„Rettenetes érzés volt. Az én fiam is lehetett volna. Tényleg úgy éreztem, mintha az én fiam lenne. De a fénykép ellenére nem állunk meg, továbbmegyünk. Mi mást tehetnénk? Láthatja, itt az utcán élünk. Bármi történjék is, folytatnunk kell az utat. Nincs más választásunk: vagy a halál, vagy Európa. Egyszer meg fogunk halni: vagy Szíriában, vagy itt, vagy a tengeren… de így van esélyünk arra, hogy megmeneküljünk.”
Khursan azt is elmondta, hogy négyezer dollárral indultak útnak, de azt útközben ellopták tőlük.
A Szíriai Menekülteket Segítő Egyesület elnöke, Muhammed Salih Ali elmondta, hogy a Földközi-tenger egyre több szíriai menekült temetőjévé válik, és hangsúlyozta: az ENSZ-nek és a nemzetközi közösségnek lépéseket kell tenniük azért, hogy megállítsák a Szíriában zajló háborút.
Az egyesület számos Szíriából érkező menekülttel áll kapcsolatban, akiket tájékoztatnak az Európába vezető út veszélyességéről:
„A szíriai menekültek 90%-a azt mondja erre: 'Számunkra a legkedvesebb föld a szülőföldünk. Nem akarunk sem Törökországban, sem Európában élni, a saját hazánkban szeretnénk békében élni. Legyen vége a háborúnak! Nem akarjuk elhagyni a saját hazánkat, a saját kultúránkat. Csak a gyermekeinket mentjük a haláltól.' Ezek az emberek nem saját magukért, hanem a gyermekeik életéért menekülnek Szíriából” - mondta az egyesület elnöke.