Külföldi labdarúgók beszéltek a földrengés során történtekről

A Gaziantep FK játékosai Hanousek, Sagal és Markovic, a Kasimpasa játékosai Bahoken és Koita és az Adana Demirspor játékosa Gulbrandsen a következőket mondták a történtekről.

Markovic: „Isten megmentett minket.”

Lazar Markovic a Gaziantep FK labdarúgócsapat szerb játékosa. „Most Antalyában tartozkodunk. Ez csak egy véletlen, mert  meccs után engedélyt kaptunk 3 napig és döntést hoztunk, hogy Antalyában maradjunk a családunkkal együtt. Így szabadultunk fel a földrengéstől. A családjaval együtt még 10 csapattársam is itt van. A csapat hátramaradott része pedig a kocsikban, kint vagy edzőterületen. Állandóan kapcsolatbna állunk velük. Mindenki, egész Türkiye fél. Ez az interjú előtt egy erős földrengés is történt Gaziantepben. Itt, Antalyában is volt érezhető. Csak azt mondhatom, hogy nagyon sájnálom az emberekért. A török néppel szolidaritásban vagyunk ebben a tragédiában. Remélem, hogy a lehető legrövidebb időn belül minden válhat normálissá. Önök is láthatják a történteket. Félelmes fényképek vannak Türkiyéből. Isten megmentett minket.”

Matej Hanousek: „Soha nem akarom átélni azt, amit ma este átéltem.”

Matej Hanousek interjút adott a cseh sajtónak. „Mintha ítéletnapja volt a városban. Egy rossz időben történt a földrengés, hihetetlenül íjesztő volt. Miért keltem fel, nem vagyok biztos abban, hogy feleségem felugrott az ágyból, és futott fiámhoz vagy földrengés ébresztett engem. Hihetetlenül hideg van itt. A házban levő tárgyak mindegyike esett padlóra. Az ágy folyamatosan mozdult. A falak megrepedtek és vakolatok hullottak a fejünkre. Képzelje el a legrosszabb turbulenciát, amit egy repülőgépen tapasztalhat, és ezt a pillanatot érezzék a hálószobájukban. Szőrnyű volt. Soha nem akarom átélni azt, amit ma éjjel átéltem. A játékosakat és engem meghívták az edzőterületbe, ahol egy busz parkolt. Egy buszra ültünk a semmi közepén, és vártuk, hogy mi fog történni. Türkiyében már senki nem sem gondol a sportra vagy a futballra. Nem tudom, hogyan reagáljam.”

Sagal: „Nagyon másnak éreztem magam a 2010-ben Chilében történtektől.”

Sagal egy interjút adott a chilei sajtónak. „nagyon íjesztő volt. Reggel 4 órákor aludtunk. Mindjárt felkeltünk. Feleségemet és gyermekeimet kaptam, és álltunk a kapu küszöbén. Nagyon másnak éreztem magam a 2010-ben Chilében történtektől. Csendesen kezdődött de majd erösődött meg. Úgy éreztem, hogy túl sokat modult a háy. 4 éves fiam elmondta, hogy egy szörnyeteg viseli a házat. Az utcák hóval vannak borítva, ezért nagyon nehéz kimenni. Utórengések is tovább folytatódnak.”  

Bahoken: „A szobámban levő szekrények és övegek kezdtek eltörni.”

A Kasimpasa kameruni csatára Stephane Bahoken interjút adott a francia Le Parisien újságnak, és bejelentette, hogy a földrengés közel 1 percig tartott de még hosszúnak éreztette az időt. „Reggel közel 4 órákor a szálloda kezdett remegni. Aludtam. Ébredtem, miután az ágy kezdett remegni. A szobámban levő szekrények és üvegek kezdtek eltörni. Minden másodpercen erősödni kezdett a földrengés. Talán közel 1 percig tartott a földrengés de úgy éreztem, mintha 4 vagy 5 percig tartott volna. A szállodánk földrengésálló volt, ezért szerencsések voltunk. Az ágyon a paplanom alatt vártam a földrengés végét. Utána összeszedtem tárgyaimat és csapattársaimmal együtt kimentem. Egyesek mezítláb hagyták el a szállodát. Amikor a szálloda elé értünk, láttam az összeomlott épületeket, és úgy gondoltam, hogy a szálloda is lehet összeomlani. Tényleg halhattunk volna ez a földrengés során. Nagyon olcsón túléltük a halált.”