Kiadták a NATO-csúcstalálkozó záró dekrétumát

A dekrétum utalt a NATO nyílt kapu politikájára, kiemelve, hogy minden országnak joga van megválasztani saját biztonsági intézkedéseit.

„Alig várjuk, hogy Svédország a szövetség teljes jogú tagja legyen. Ennek keretében a NATO főtitkáraként örömmel fogadtuk a Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök között létrejött egyezményt” - áll a dekrétumban, mely azt is hangsúlyozza: feltétel nélkül és a lehető legsúlyosabban elítélik a terrorizmust, és alapvető elkötelezettségük, hogy harcoljanak ellene.

A vilniusi csúcstalálkozó dekrétumában megerősítették a NATO 2008-as brüsszeli csúcstalálkozóján Ukrajnának tett elkötelezettséget:

„Teljes mértékben támogatjuk Ukrajna jogát, hogy döntsön saját biztonságáról. Ukrajna jövője a NATO-ban van.”

A dekrétum kiemeli: támogatják és figyelemmel kísérik a montreaux-i, tengerszorosokkal kapcsolatos egyezményt, mely a Fekete-tenger biztonságára, egyensúlyára és a szabad mozgás biztosítására irányul.

A NATO és Oroszország kapcsolatáról kijelenti: nyitva tartják a kommunikációs csatornákat a moszkvai kormánnyal a kockázat minimalizálása, a feszültség csökkentése és az átláthatóság fokozása végett.

A dekrétuma szerepelnek Kínával kapcsolatos elemzések is, rámutatnak, hogy Kína erőszakos és túlzó politikája nehézségeket jelent a NATO érdekei, biztonsága és értékei szempontjából, de továbbra is nyitottak az építő munkára a kölcsönös átláthatóság fokozása végett.

Felhívja a figyelmet arra, hogy Oroszország és Kína között elmélyült a stratégiai partnerség, és Kínához, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjához felhívást intéztek, hogy ítélje el Oroszország háborúját, és állítsa le az Oroszországnak nyújtott fegyvertámogatást.

A dekrétum örömmel üdvözli Finnországot, mint a szövetség legújabb tagját, és megerősíti a NATO nyílt kapuk politikáját:

„Minden nemzetnek joga van megválasztani saját biztonsági intézkedéseit” – hangsúlyozza.

A dekrétum azt is kiemeli, hogy nem ismerik el Oroszország törvényellenes annexióit, a Krímet is beleértve, és felelősségre fogják vonni Oroszországot az elkövetett háborús bűnökért. Emellett felhívást intéz Oroszországhoz, hogy azonnal vessen véget a háborúnak, és vonuljon ki Ukrajnából.

A dekrétum szerint a szövetség támogatja Zelenszkij ukrán elnök békejavaslatát, és a szöveg számos helyen megismétli, hogy fenntartják Ukrajna katonai és politikai támogatását.

A szövetség elítéli, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket telepített belarusz földekre, és súlyosan bírálja Oroszország felelőtlen nukleáris szólamait és kényszerítő nukleáris politikáját.

A közlemény kijelenti: átláthatóságot akarnak az euroatlanti határon és a NATO-Oroszország kapcsolatokban:

„A NATO-nak nem célja szembekerülni Oroszországgal, és nem jelent rá fenyegetést. Agresszív viselkedése miatt nem tudjuk Oroszországot partnernek tekinteni” – áll a közleményben.

A közlemény hangsúlyozza, hogyan NATO ballisztikus rakétavédelmi rendszere (NATO BMD) kizárólag védelmi célokat szolgál, mely programot Románia, Türkiye, Spanyolország, Lengyelország és az Amerikai Egyesült Államok részvételével hozták létre.

A közlemény azt is kijelenti, hogy a NATO célja egy nukleáris fegyverek nélküli világ, és ismét határozottan hangsúlyozza azt a véleményét, hogy Iránnak soha nem szabad atomfegyver kifejlesztenie.

A dekrétum szerint az Oroszország ukrajnai háborújához nyújtott iráni támogatás az euroatlanti régió biztonságára is hatással van, és a NATO felhívást intéz Iránhoz, hogy ne nyújtson katonai segítséget Oroszországnak.

A dekrétum azzal a tájékoztatással ér véget, hogy a 2024-es csúcstalálkozót a NATO alapításának 75. évfordulóján Washingtonban, a 2025-ös csúcstalálkozót pedig Hollandiában fogják tartani.