2045-ig 135 millió ember kényszerülhet elhagyni az otthonát a szárazság miatt

Az elsivatagosodás miatt 2045-ig mintegy 135 millió ember kényszerülhet elhagyni otthonát.

Az ENSZ 1994-ben nyilvánította június 17-ét az elsivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem világnapjának, hogy felhívják a figyelmet az elsivatagosodás veszélyeire és az ellene folytatott küzdelemre.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint 1900 óta több mint 11 millió ember vesztette életét az aszályok miatt, és további 2 milliárd embert érintett.

Becslések szerint az aszály az emberiség számára a legköltségesebb természeti katasztrófának számít, amely évente 6-8 milliárd dollár veszteséget okoz a világon.

Az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezménye (UNCCD) adatai szerint az összes szárazföldi ökoszisztéma 84 százalékát fenyegeti a szárazság miatti erdőtüzek veszélye.

Becslések szerint 2045-ig 135 millió embernek kell majd elhagynia az otthonát az elsivatagosodás miatt. A Világbank szerint pedig 2050-re mintegy 216 millió embernek kell majd elvándorolnia az aszály, vízhiány, a terméshozam csökkenése, a tengerszint emelkedése és a túlnépesedés miatt.

Évente mintegy 12 millió hektár földterület vész el a szárazság és az elsivatagosodás miatt.

Az elmúlt 100 évben az aszályok 44 százaléka Afrikában következett be, amelyek a becslések szerint 2050-re a világ népességének több mint háromnegyedét érinteni fogják.

A világon az elmúlt két évtized 134 aszályos időszakából 70 Afrikában történt.

Latin-Amerikában 2050-re várhatóan a mezőgazdasági területek 50 százaléka lesz kitéve az elsivatagosodásnak.