Stoltenberg: A háború vége nem jelenti a kapcsolatok normalizálódását Oroszországgal

El kell fogadni, hogy még ha véget is ér az orosz-ukrán háború, az nem jelenti kapcsolataik normalizálódását Oroszországgal, jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár:

„Nincs visszaút. Egy veszélyesebb világban a szükségleteknek megfelelően kell foglalkoznunk a védelemmel. Ez egy szükségszerűség” – mondta.

Stoltenberg Helsinkiben, a SAMAK északi csúcstalálkozó megnyitóján mondott beszédet, melyben felhívást intézett Ukrajna további támogatására:

„Oroszország újabb támadásokat indít, még több katonát mozgósít és Észak-Koreától és Irántól próbál további fegyvereket beszerezni. Egyre jobban aggódunk amiatt, hogy Kína is halálos támogatást nyújthat Oroszországnak” – mondta.

Rámutatott, hogy azért meg kell tenniük mindazt, amit szükségesnek tartanak Ukrajna győzelme érdekében, és kiemelte, hogy örömmel fogadták a skandináv országok Ukrajnának nyújtott fontos támogatását.

Jens Stoltenberg elmondta, hogy a NATO-tagországok közösen több mint 100 milliárd eurót biztosítottak Ukrajnának:

„Most arra van szükség, hogy sürgősen teljesítsük a katonai kiképzésre és nehéz fegyverekre vonatkozó ígéreteinket Ukrajna felé, mielőtt Oroszország további lendületet nyerne” – mondta.

Stoltenberg szerint nem helytállóak azok a bírálatok, hogy a NATO az Ukrajnának juttatott támogatással a háború fokozódását kockáztatja:

„Amikor legnagyobb szomszédunk egy másik országot akar megszállni, akkor nincs kockázat nélküli döntési lehetőség” - mutatott rá.

Stoltenberg szólt arról is, hogy Oroszország úgy döntött: felfüggeszti az új START egyezményt:

„Oroszország az elmúlt években eltávolított minden, fegyvereit ellenőrző rendszert, és megszegte a legfontosabb egyezményeket. El kell fogadni, hogy még ha véget is ér az orosz-ukrán háború, az nem jelenti kapcsolataink normalizálódását Oroszországgal. Nincs visszaút. Egy veszélyesebb világban a szükségleteknek megfelelően kell foglalkoznunk a védelemmel. Ez egy szükségszerűség” – mondta a NATO-főtitkár.