Németország még mindig a járvány elején tart, az intézkedések hatását még nem látni

Németország még mindig a koronavírus-járvány elején tart, és még nem lehet pontosan látni a vírus terjedésének lassítására tett intézkedések hatását – mondta a Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) vezetője szerdán Berlinben.

Németország még mindig a járvány elején tart, az intézkedések hatását még nem látni

Az új típusú koronavírussal bizonyítottan fertőzöttek száma átlépte a 30 ezres határt Németországban. A Johns Hopkins Egyetem kimutatása szerint szerda délelőtt 32 991 fertőzöttet tartottak nyilván, ami 3935-tel – 13,5 százalékkal – több az egy nappal korábbi 29 056-nál. A vírus okozta betegségben elhunytak száma 123-ról 164-re emelkedett.

Az igazolt fertőzések számának növekedési üteme jelentősen elmarad az előző héten megfigyelt 30 százalék körüli szinttől. Ez arra utal, hogy lassul a járvány, ami létfontosságú az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének fenntartásához.

Azt azonban még nem lehet megmondani, hogy az ütem mérséklődése az emberek egymás közötti fizikai érintkezésének korlátozására bő egy hete, március 16. óta bevezetett és fokozatosan szigorított intézkedéseknek tulajdonítható-e – hangsúlyozta berlini tájékoztatóján Lothar Wieler, a Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) vezetője.

A szakember az előző, hétfői tájékoztatóján még azt mondta, hogy szerdára pontosabban lehet majd látni, hogy a robbanásszerű, exponenciális növekedés gyengülése minek tulajdonítható.

Szerdán azt mondta: túl korai lenne következtetéseket levonni, a megalapozott állításokhoz tovább kell figyelni a folyamatokat és újabb adatokat kell gyűjteni. Kiemelte: teljesen nyitott, hogy miként alakul a helyzet, de az biztos, hogy Németország a járvány elején tart.

Az is biztos, hogy sokan már kilábaltak a Covid-19 betegségből. Az RKI becslése szerint legalább 5600-an gyógyultak meg.

A fertőzöttek átlagéletkora 45 év, a halálos áldozatoké 81 év. A fertőzöttek 55 százaléka férfi, 45 százaléka nő. A leggyakoribb tünet a köhögés és a láz.

Lothar Wieler aláhúzta: az emberek közötti fizikai kapcsolatok csökkentése – a társas távolságtartás – mellett továbbra is három elemre kell építeni a járványlassítás stratégiáját. Az első a fertőzöttek lehető leggyorsabb azonosítása, elkülönítése és annak feltárása, hogy kivel kerültek közelebbi kapcsolatba a fertőzőképesség kezdetétől. Ehhez széles körben, de célzottan tesztelni kell. A koronavírus-teszt indokolt többek között a Covid-19 jellegzetes tüneteit mutató embereknél, a bizonyítottan fertőzöttekkel kapcsolatba került személyeknél és a fokozott fertőzésveszélynek kitett csoportok tagjainál, köztük az egészségügyi dolgozók körében – sorolta.

A második elem a leginkább veszélyeztetett rétegek, vagyis az idősek és a krónikus betegségben szenvedők védelme. A harmadik az egészségügyi rendszer kapacitásának növelése – mondta Lothar Wieler, hozzátéve, hogy az RKI ajánlása szerint meg kell kétszerezni az intenzív ellátásra alkalmas ágyak – kórházi férőhelyek jelenleg országszerte 28 ezres – számát, és ezen belül a lélegeztetésre alkalmas ágyak – 25 ezres – számát.

A kórházak országos szövetségének (Deutsches Krankenhausgesellschaft – DKG) becslése szerint az igazolt fertőzöttek száma a hét végére eléri a 70 ezret. Ez azt is jelenti, hogy a ténylegesen fertőzöttek száma eléri a 700 ezres határt, ugyanis szakértők szerint legalább tízszeres a különbség a teszttel kimutatott és a tényleges fertőzések száma között – mondta Gerald Gass, a DKG elnöke egy szerdai lapinterjúban.

Hozzátette: legkorábban a következő héten, vagyis március végén, április elején gyengülhet számottevően az igazolt új fertőzések számának növekedési üteme a társas távolságtartás hatásaként, mert átlagosan nyolc nap telik el a fertőzés és a kórokozó kimutatása között. Így csak a következő héten jelenik majd meg a statisztikákban annak a hét elején, március 23-án bevezetett rendszabálynak a hatása, miszerint csak nyomós okból lehet elmenni otthonról, és mindenki legfeljebb egy további emberrel tartózkodhat együtt közterületen, vagy azokkal a személyekkel, akikkel együtt él – fejtette ki Gerald Gass a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban.

A vírus terjedése szinte felmérhetetlen teher a német társadalmon és gazdaságon. A szövetségi kormány pótköltségvetést készített, a javaslat vitája szerdán kezdődött a szövetségi parlamentben (Bundestag). A kormány minden eddiginél nagyobb, 156,3 milliárd eurós (54,6 ezer milliárd forintos) hiánnyal számol.

Olaf Scholz pénzügyminiszter a parlamenti vitában a válságkezelés költségének nagyságrendjét érzékeltetve rámutatott: a pótköltségvetésben tervezett deficit majdnem akkora, mint az eredeti, még a járvány előtt készített költségvetés kiadási oldalán szereplő 362 milliárd euró 50 százaléka. Más út viszont nincs, most minden erőt a járvány hatásainak ellensúlyozására kell összpontosítani. „Nehéz hetek állnak előttünk, amelyeket csak úgy tudunk átvészelni, ha szolidárisak vagyunk egymással” – mondta a miniszter.

A társadalmi gondokat jelzi, hogy megkezdődött a vita az idei érettségiről. Az oktatás tartományi hatáskör, így akár az is előfordulhat, hogy mind a 16 tartomány más-más megoldást alkalmaz majd. Ez igen helytelen lenne, és „megásná a föderális oktatási rendszer sírját” – mondta Christian Piwarz szászországi oktatási és kulturális miniszter, reagálva schleswig-holsteini kollégája, Karin Prien javaslatára, miszerint a tartomány iskoláiban az idén ne vizsgáztassák a tanulókat, hanem az utóbbi évek eredményei alapján állítsák ki az érettségi bizonyítványt.

MTI



Még több hír