Az indiai kormány két vitatott határozatot is hozott Jammu Kasmír kapcsán
A Narendre Modi indiai miniszterelnök vezette kabinet hozta, a térség hátrányos helyzetű embereinek a többiekkel való jogegyenlőségét elismerő határozat életbe lépett, miután az államfő is jóváhagyta.
Az indiai kormány két vitatott határozatot is hozott Jammu Kasmír kapcsán.
A Narendre Modi indiai miniszterelnök vezette kabinet hozta, a térség hátrányos helyzetű embereinek a többiekkel való jogegyenlőségét elismerő határozat életbe lépett, miután az államfő is jóváhagyta.
Arun Jaitley indiai pénzügyminiszter kijelentette: a határozat a nemzetközi határon túli, védelem alatt álló területeken lakó személyeknek a kasmíri ellenőrzővonalon belül élőkkel egyenlő oktatást és munkalehetőséget nyújt.
Emellett az indiai belügyminisztérium a kormány döntésével a Cemaat-i İslami társadalmi, vallási és politikai szervezetet India számára biztonsági fenyegetésnek ítélte és betiltotta. A döntés a Cemaat-i İslami szervezetet Kasmír szeparatista mozgalmainak támogatása, támadók támogatása és az erőszak előmozdítása miatt 5 évre betiltotta.
A Jammu Kasmír autonómiája megsértésének tartott határozatok miatt az elkövetkező napokban tüntetéseket szerveznek a térségben.
Az indiai erők Jammu Kasmírban múlt héten a Cemaat-i İslami 300-nál több vezetőjét és tagját tartóztatták le.
Amikor Nagy-Britannia 1947-ben kivonult Kasmírból, a Kasmíri Hercegségre bízták, hogy Indiához vagy Pakisztánhoz akar csatlakozni. Bár a 90%-ban muszlim Kasmír népe 1947-ben a Pakisztánhoz való csatlakozásra szavazott, az akkori herceg az Indiához való csatlakozás mellett döntött. Kasmír muszlim népe szembeszállt a döntéssel. Pakisztán és India is katonákat küldött a térségbe, s a felek közt 1947-ben először tört ki a háború. A két ország között 1965-ben és 1999-ben is háború tört ki.
Kasmír 45%-a indiai, 35%-a pakisztáni fennhatóság alatt áll, 20%-át Kína ellenőrzi. India a megszerzett területet Jammu Kasmír tartomány néven csatolta magához. Jammu Kasmír mindmáig az egyetlen indiai tartomány, melyben többségben vannak a muszlimok. Pakisztán a fennhatósága alá került Kasmírnak „Azad Kasmír” (független Kasmír) és Gilir Baltistan néven két autonóm régió státuszát adta.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1948 óta hozott határozatai szerint Kasmírt meg kell tisztítani a katonáktól, és sorsáról népszavazással kell dönteni. India nem nézi jó szemmel a népszavazást, de Pakisztán az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak alkalmazását követeli.
