Szíria ügyében tartanak csúcstalálkozót Szocsiban

 Szíria ügyében tartanak csúcstalálkozót Szocsiban

A Szíria ügyében  Szocsiban megrendezésre kerülő háromoldalú csúcstalálkozó napirendjén a fokozódó idlibi erőszak, az Amerikai Egyesült Államok Szíriából való kivonulási folyamata, valamint az alkotmányozó bizottság létrehozására irányuló munkálatok szerepelnek majd.

Az asztanai folyamat három garanciavállalója, Törökország, Oroszország és Irán vezetői a Szíria ügyében tartandó negyedik csúcstalálkozó keretében fognak egymással találkozni.

Vlagyimir Putyin orosz államfő a háromoldalú csúcstalálkozó során külön is tárgyalni fog Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnökkel. Az orosz vezető Haszan Ruhani iráni elnökkel is kétoldalú tárgyalást fog folytatni.

A három garanciavállaló ország vezetőitől arra számítanak, hogy a csúcstalálkozón megerősítik majd a Szíria területi egysége iránti elköteleződésüket, a terrorista és szeparatista törekvések elleni közös küzdelmet, és az asztanai folyamatban létrejött együttműködés folytatását.

A vezetők legutóbb 2018. szeptember 7-én találkoztak Teheránban, azon a csúcstalálkozón az Idlibi Feszültségcsökkentő Övezetben fennálló helyzetre összpontosítottak. A teheráni csúcstalálkozón Erdoğan elnök a Basar Aszad-rezsim fokozódó csapatösszevonásaival és támadásaival szemben a 4 millió fő körüli polgári lakosság megvédése érdekében tűzszünetre hívott fel Idlibben.

Ennek folyományaként Erdoğan 2018. szeptember 17-én Szocsiban találkozott orosz kollégájával, Putyin elnökkel, ahol megállapodást írtak alá az idlibi tűzszünet biztosítása érdekében.

A Szocsiban megszületett megállapodás keretében az ellenzéki katonák a meghatározott területről kivonták a nehézfegyvereiket, a térségben viszonylagos nyugalom jött létre, és az otthonaikból elűzött civilek elkezdtek hazatérni. Azonban rövid idő múlva a rezsim és az iráni támogatású külföldi terrorista csoportok újból támadásokat kezdtek a frontvonal, az erődítések és a polgári települések ellen.

A holnapi csúcson várhatóan az Idlibben különösen a rezsim oldalán található iráni támogatású külföldi terrorista csoportok fokozódó erőszakos cselekményeit fogják megvitatni.

Az említett csoportok a tegnapi nap során több mint 100 tüzérségi támadást intéztek Idlib ellen.

Oroszország közös műveletet javasolt Törökországnak az erőszakért felelősnek tartott Heyet Tahrir Samhoz hasonló elemek ellen.

Azonban Törökország nem néz jó szemmel egy ilyen műveletre, amely humanitárius krízisnek fog utat nyitni.

Az USA szíriai kivonulásával kapcsolatban a három vezető napirendjén Törökország Eufrátesz keleti oldalán végrehajtandó művelete és Munbidzs témája fog szerepelni.

Oroszország elviekben nem ellenzi, hogy Törökország hadműveletet hajtson végre az Eufrátesz keleti oldalán a YPG/PKK terrorszervezet ellen. Azonban Moszkva azt akarja, hogy az említett területek a rezsimhez kerüljenek, így részükről az az elvárás, hogy a területen az ellenőrzés rövid időn belül kerüljön a rezsimhez.

Törökország viszont amiatt aggódik, hogy ezzel ott is a Haszekéhez hasonló, a rezsim és a YPG/PKK szimbiózisával járó modell jön majd létre.

Emiatt Ankara katonai intézkedést akar foganatosítani annak érdekében, hogy megelőzze a YPG/PKK visszatérését a rezsim közvetítésén keresztül.

Oroszország ezen a ponton kinyilvánította arra irányuló szándékát, hogy létesítsenek kapcsolatot és együttműködést Törökország és a rezsim között. Putyin az Erdoğan elnökkel január 23-án folytatott megbeszélésén az (Törökország és Szíria között 1998-ban aláírt) Adanai Megállapodást felidézve azt üzente, hogy ennek keretében eloszlathatók lesznek Törökország biztonsági aggodalmai.

A szíriai alkotmányozó bizottság felállítására irányuló munkálatok során a legutóbbi 50 fős listán az rezsim küldöttsége által javasolt néhány név okozott fennakadást.

A rezsim a civil és a viszonylag függetlennek tekinthető jelöltek helyett ragaszkodik ahhoz, hogy a közintézmények magas szintű vezetőihez hasonló személyek kerüljenek fel a listára.

Az ellenzékiek garanciavállalójaként fellépő Törökország viszont annak szükségességét hangsúlyozza, hogy az alkotmányt megíró bizottságnak kiegyensúlyozottnak kell lennie és köztiszteletben álló személyekből kell állnia.