Elutasította a kanadai Szenátus a népirtás vádját
Elutasította a kanadai Szenátus a szavazásra benyújtott „Pontusi népirtásra” vonatkozó törvényjavaslatot
A görög származású szenátor, Leo Housakos által felvetett törvényjavaslatot, mely a pontusi vádak elismerésére irányul, a Szemántus 32 nem, 21 igen és 16 tartózkodás mellett elutasította.
A török külügyminisztérium élénk diplomáciai forgalmat folytatott Ankarában és Kanadában is a vád elutasítása végett.
A Kanadában élő török közösség különösen a közösségi médiában fejtett ki tevékenységet a vádak ellen.
A pontusi körök az események 100 éves évfordulóját jelentő 2019 kapcsán igyekezett a figyelem központjába állítani a vádakat.
Legutóbb 2017 februárjában nyújtották be a kanadai Szenátus elé a javaslatot Housakos szenátor kezdeményezésére, ám a török külügyminisztérium közbenjárására ejtették a napirendről.
A pontusi vádak szerint mintegy 353.000, pontusi földön élő görög ellen végeztek tervezett tisztogató kampányt, ami a vádak szerint az oszmán kormány oszmán földön élő nem muszlim kisebbségeket csökkentő politikájának utolsó pontja volt.
A „pontusiizmus” fogalom különöseb az 1974-es Ciprusi Béke Hadművelet után került előtérbe Törökország elleni vádként. A pontusi vádak különösen Észak-Görögországban találtak visszhangra, s a Görögországon kívül élő, fekete-tengeri görög diaspóra és örmény körök hatására fejlődtek az alaptalan „pontusi népirtás” vádjává.
A népirtás” vádja akkor került először napirendre, amikor 1994-ben a PASOK görög párt egyik vezetője, Akis Çohacopulos akkori védelmi miniszter erőfeszítéseinek eredményeképpen a görög parlament 1919. május 19-én az állítólagos „pontusi népirtás” emléknapjává nyilvánította.
