Alija Izetbegovic születésének 93. évfordulójáról emlékeztek meg

A Szarajevóban megtartott ünnepségen Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnöke, Bakir Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke, Denis Zvizdic, valamint Szarajevó polgármestere, Abdullah Skaka mellett számos meghívott és szarajevói lakos vett részt.

A program Bosznia-Hercegovina himnuszával kezdődött, majd elmondták Alija Izetbegovic lelki üdvéért a Kegyes Korán Megnyitó szúráját és több fohászt is.

Bakir Izetbegovic, az ország államfője és Alija fia, az ünnepségen elmondott beszédében kifejtette, hogy a bosnyák nép egyenlőségét, szabadsága, a bosnyákok önazonosságát, nyelvét és számos más hasonló vívmányt a megboldogult Alija Izetbegovic elnöksége idején érték el, és a róla való megemlékezés az arra a hősies időszakra való megemlékezésről is szól.

Az államfő kiemelte, hogy Alija gondolatai számos ember számára fényt jelentett, hogy Alija a sötét időszakokban is a hitből merített erőt a küzdelemhez, és hálát érzett Allahnak azért, hogy megóvta őt.

Izetbegovic azt is megemlítette, hogy a Török Rádió és Televízió (TRT) által készített Aliya sorozat fontos a boszniaiak számára.

Abdullah Skaka, Szarajevó polgármestere is szót ejtett Alija megrendíthetetlen hitéről és kiemelte, hogy mennyire szerette népét és országát.

Alija Izetbegovic 1925. augusztus 8-án született a Bosznia-Hercegovina észak-nyugati részén található Bosanski Samats városában, apai nagymamája pedig egy Üsküdarból származó török asszony volt. A megboldogult államfőt nagy tudása miatt ”Bölcs Király” néven is emlegetik.

Izetbegovic a második világháború idején a fasiszta és etnicista ideológiával, később pedig a kommunista ideológiával és politikával szemben fellépő Mladi Muslumani (Ifjú Muszlimok) nevű egyetemi diákokból álló boszniai muszlim szervezetben vett részt, amely a második világháború idején zajló népirtás megállítását tűzte ki célul.

A népéért folytatott küzdelme során Izetbegovicot letartóztatták és nehéz körülmények között kellett folytatnia az életét a börtönben, amíg 1988 végén a jugoszláv kormány által a „szóbeli ellenzéki tevékenység miatt elítélteknek” adott általános amnesztia révén kiszabadult.

A „Bölcs Király” levonta a tapasztalatokat a második világháborúból, amikor a boszniai muszlimok fegyvertelenül néztek szembe a háborúval. Hogy ez ne ismételődhessen meg újra, 1990. március 27-én megalapította a ma is aktív Demokratikus Akciópártot (SDA), és a Boszniában 1992-1995 között zajló háború során vezette a népét. Az Alija Izetbegovic vezetésével 1995. november 21-én aláírt Dayton-i megállapodással Bosznia-Hercegovina népének független állama sikeresen fennmaradt.

Izetbegovic egy nemzetközi porondon elismert államot és zászlót hagyott a népére, és a világhatalmak részéről is aláírt megállapodással megóvta Bosznia-Hercegovina politikai határait is.