A lengyelek politikai nyomásgyakorlásként értelmezik az EP döntését

Politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető az Európai Parlament Lengyelországra vonatkozó, egyoldalú, alapos elemzéseket mellőző határozata – áll abban a szerdai közleményben, mellyel a lengyel külügyi tárca az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás előkészítését elrendelő strasbourgi dokumentumra reagál.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a többségi frakciók által megszavazott határozat szerint a lengyelországi fejlemények az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban, ezért a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben.

A lengyel külügyi tárca tudomásul veszi a határozat megszavazását, egyúttal megállapítja, hogy az EP „nagyon szerencsétlen pillanatban fogadta ezt el”, amikor még csak megkezdődik a kifogásolt bírósági törvényekre vonatkozó törvényhozói folyamat – áll a varsói közleményben. Ezzel arra utal a külügyminisztérium, hogy a szerdai strasbourgi határozatban – egyebek mellett – bírált két bírósági törvény parlamenti tárgyalása még nem indult el, erre várhatóan november végén kerül sor.

Varsó nem tér ki a párbeszéd elől, melynek azonban a tényeken, a lengyel érvekre való nyitottságon kell alapulnia – szögezik le. A lengyel diplomácia szerint az EP-határozat leegyszerűsít, több – a közleményben részletezett – témakörben nem tükrözi a valódi tényállást, és túllép annak a párbeszédnek a keretein, amelyet a lengyel kormány és az Európai Bizottság a 2016 elején elindított uniós jogállamisági mechanizmus során folytat. Az EP határozata egy „egyoldalú dokumentum, mely túl gyakran politikai értékelésen, nem pedig a jogi helyzet alapos elemzésén alapszik” – foglalja össze a lengyel külügyminisztérium, mely szerint az ilyen hozzáállás árt az európai integrációs folyamatnak, és csupán arra irányul, hogy egy adott tagállamot megbélyegezzenek.

A határozat elfogadását megelőző EP-vitára szerda délután Witold Waszczykowski külügyminiszter is kitért a lengyel kormány beiktatásának második évfordulója alkalmából mondott értékelő beszédében. Leszögezte: a kormányt megdöbbentette a felszólalások hangneme, és ebben az összefüggésben elfogadhatatlannak minősítette egyes EP-képviselők Lengyelországra vonatkozó kijelentéseit. „Úgy gondolom, hogy egyes képviselők panaszt fognak tenni gyűlöletbeszéd miatt ezen felszólalások miatt” – mondta.

MTI