Közös sajtótájékoztatót tartott Barnier és Davis

    Az egyeztetéseket lezáró sajtóértekezleten Barnier rámutatott: messze van még az, hogy a kereskedelmi tárgyalások megkezdését javasolhassa a brüsszeli testület a Brexit után bennmaradó "huszonhetek" vezetőinek.
    Elmondta, a mostani fordulón bizonyos kérdésekben sikerült továbblépni, áttörés azonban nem született egyik területen sem. 
    Barnier szerint a legfontosabb kérdés, hogy 2019. március 29-én rendezett kiválásra kerül-e sor, vagy megállapodás nélkül lép ki az Egyesült Királyság az EU-ból. A volt francia külügyminiszter az előbbi opciót közös érdeknek, az európai kontinens érdekének nevezte.
    David Davis brit Brexit-ügyi miniszter valamivel derűlátóbbnak tűnt. Hangsúlyozta, hogy több területen is konkrét előrelépés történt, nem csak egy kérdésben, mint Barnier szerint. Elismerte azonban, hogy a nézetkülönbségek továbbra is jelentősek a felek között.
    A tárcavezető arra kérte az Európai Bizottságot, hogy bizonyos kérdésekben mutasson nagyobb rugalmasságot a folyamat felgyorsítása érdekében. A brit megközelítés jóval "rugalmasabb és pragmatikusabb", mint az unióé - tette hozzá.
    Davis kijelentette továbbá, hogy országa eleget fog tenni a nemzetközi kötelezettségeinek, és nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelességeinek is.
    A brit kilépés után bennmaradó "huszonhetek" vezetői októberben döntenek arról, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások, de Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy már ekkor tovább tudnak lépni.
    A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.
    Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott.

Forrás: MTI