Steinmeier: belülről fenyegeti a legnagyobb veszély az EBESZ alapító eszméjét

A német külügyminiszter aláhúzta, hogy az EBESZ negyedszázaddal a hidegháború vége után válaszúthoz érkezett, el kell döntenie, hogy akarja-e még követni az együttműködésre alapozott biztonság "vízióját", amelyet nem elsősorban a kívülről jelentkező kihívások és fenyegetések veszélyeztetnek, hanem az Európa békéjét és biztonságát évtizedekig garantáló szabályok és elvek felrúgása "belülről".
    Az 57 országot összefogó EBESZ-ben mindenkinek el kell döntenie, hogy hajlandó-e továbbra is erőfeszítéseket tenni az "átfogó és kooperatív" biztonságért, és elkötelezetten, határozottan kiállni érte. Szükség van erre az elkötelezettségre, "éppen azokkal szemben, akik nyíltan megkérdőjelezik" az EBESZ által képviselt békerendet - tette hozzá Frank-Walter Steinmeier.
    Mint mondta, az EBESZ értékei iránti elkötelezettség fenntartására elsősorban a kelet-ukrajnai válság miatt van szükség, de azért is, mert Európában sokhelyütt hallani hangokat, amelyek arra szólítanak, hogy "mindenki vonuljon vissza a nemzeti keretek közé, és azzal hitegetnek, hogy a nemzeti külön út az egyetlen megoldás a válságokra", a szolidaritás és a nemzetközi kötelezettségek pedig nem számítanak".
    Frank-Walter Steinmeier a közös nyilatkozat elfogadása nélkül véget ért ülés utáni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a tanácskozáson "a levegőben is érezni lehetett a feszültséget", és "sok árok megmaradt".
    A nemzetközi szervezet konszenzusos döntéshozatali rendszerrel működik, vagyis valamennyi tagállam vétójoggal rendelkezik. Az évente összeülő Miniszteri Tanács legutóbb 2002-ben tudott közös nyilatkozatot elfogadni.
    Az idei ülésen a legtöbb szó az ukrajnai válságról, illetve a válság politikai rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásának ügyéről esett, és míg a tagállamok többsége a konfliktus valamennyi résztvevőjét a megállapodás betartására szólította fel, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter Oroszországot, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ukrajnát hibáztatta a válság elhúzódása miatt.
    Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az értekezletet záró plenáris ülésen a 2017-es osztrák EBESZ-elnökség programjáról elmondta, hogy a legfőbb feladat a konfliktusok enyhítése, a második pedig a radikalizálódás és a terror elleni küzdelem a tagországok társadalmaiban. Ennek az ügynek a jelentőségét mutatja, hogy 10 ezer ember távozott az EBESZ-tagállamokból Szíriába vagy Irakba, hogy harcoljon az Iszlám Állam terrorszervezet oldalán - húzta alá.
    A osztrák elnökség programjának harmadik fő eleme az EBESZ-be vetett bizalom és a szervezet összekötő, párbeszédösztönző funkciójának erősítése - mondta Sebastian Kurz.
    A soros elnökséget Ausztriától Olaszország veszi majd át 2018-ban, és a hamburgi tanácskozáson eldöntötték, hogy 2019-ben Szlovákia tölti be a tisztséget.
    Az EBESZ elődjét 1975-ben hozták létre, a szervezet eredetileg a keleti - szocialista, kommunista - tábor és nyugati tömb országainak közös biztonságpolitikai konzultációs fóruma volt. Mai nevét az 1994-es budapesti tanácskozásán vette fel. Feladata a konfliktusok korai előrejlezése és megelőzése, a válságok kezelése és enyhítése, valamint a konfliktus-utókezelés, a válságok utáni rehabilitáció.
 

MTI