Moszkva fenyegetést lát a NATO bővítésében

    Az orosz média által ismertetett dokumentum szerint Moszkva olyan mértékében fogja fejleszteni kapcsolatait a NATO-val, amennyire a szövetség kész az egyenrangú partnerségre. Moszkva értékelése szerint a NATO katonai infrastruktúrájának közeledése az orosz határokhoz és a tömb megnövekedett katonai aktivitása az Oroszországgal határos övezetekben "sérti az egyenlő és osztatlan biztonság elvét, és a régi elválasztó vonalak elmélyüléséhez és újak megjelenéséhet vezet Európában".
    A dokumentum szerint a fennálló katonapolitikai szövetségek nem képesek biztosítani a fellépést a korszerű kihívások és fenyegetések teljes spektrumával szemben. Az új dokumentum a 2013-ban elfogadott korábbinál nagyobb figyelmet szentel a terrorizmus elleni küzdelemnek, és külön megemlíti az ILIÁ terrorszervezetet.
    Oroszország külpolitikai tevékenységének célja a koncepció értelmében az ország biztonságának, szuverenitásának és területi épségének biztosítása, a jogállamiság és a demokratikus intézmények megerősítése; a kedvező külső feltételek megteremtése az orosz gazdaság fenntartható növekedéséhez, versenyképességének javításához, technológiai megújulásához; a lakosság életszínvonalának és életminőségének javítása; Oroszország helyzetének megerősítése a modern világ egyik legbefolyásosabb központjaként.
    Az új koncepcióban az orosz diplomáciában továbbra is a Független Államok Közössége, illetve az Európai Unió államaival folytatott együttműködés fejlesztése képez prioritást. Ukrajnával kapcsolatban, amelyet Moszkva három évvel ezelőtt még elsőrendű partnerként kezelt, a dokumentum azt írja, hogy "Oroszország erőfeszítéseket tesz az ukrajnai belső válság politikai és diplomáciai rendezéséért".
    Az EU-ból a koncepció Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot nevezte meg különleges partnerként, vagyis Nagy-Britannia a Brexit nyomán értelemszerűen kikerült a privilegizált körből.
    Oroszország a koncepció értelmében fenyegetésként tekint az amerikai rakétavédelmi rendszerre, és fenntartja magának a jogot az ellenlépésekre. Ugyanakkor síkraszáll az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés mellett a fegyverzetellenőrzés terén, szem előtt tartva a hadászati támadó és védelmi eszközök közötti összefüggést és azt, hogy a nukleáris leszerelést "sokoldalúvá kell tenni".

Forrás: MTI