Egymásnak esett Trump és Clinton a második tévévitában

    Érkezésekor a két elnökjelölt nem fogott kezet egymással, és a 90 perces vitában egyikük sem spórolt a személyeskedő támadásokkal. 
    Trump a vita elején bocsánatot kért a nőkről tizenöt éve mondott - pénteken nyilvánosságra került - szavaiért. Clinton azonban nem hagyta annyiban, azt vágta oda, hogy ezek a mondatok nagyon is pontosan kifejezik, kicsoda is valójában Donald Trump. Kisebb vita bontakozott ki, hogy kinek és miért is kellene bocsánatot kérnie. 
    A két elnökjelölt az amerikaiak számára két fontos kérdésben, az egészségbiztosítási törvény és az adópolitika ügyében is kifejtette álláspontját.
    Clinton nem tagadta, hogy az egészségbiztosítást mindenkire kiterjesztő, úgynevezett Obamacare törvényen van mit javítani, de azt mondta, hiba volna ezért elsöpörni az egészet, és mindent elölről kezdeni. Trump viszont az egész törvényt katasztrofálisnak mondta, és a visszavonását ígérte, arra hivatkozva, hogy túl drága és jövőre már finanszírozhatatlan lesz. 
    Az adóügyekről szólva Clinton megismételte, hogy a középosztályt erősítő adópolitikát folytatna. Trump adójavaslatai csak a hozzá hasonló gazdagokat segítenék - tette hozzá.
    Az amerikai társadalmi kérdéseket jelentősen befolyásoló legfelső bírósági kinevezésekről a vita vége felé esett szó.
   Az Egyesült Államokban fontos belpolitikai kérdés a bevándorlás, kivált az illegális bevándorlás ügye. Ez így, közvetlenül nem merült fel, de az egyik vendég felvetette az iszlamofóbia kérdését, amire Clinton és Trump is kifejtette már ismert álláspontját. Clinton emlékeztetett arra, hogy muszlim közösségek már Lincoln elnöksége idején is éltek Amerikában, és jelezte, nem ért egyet Trump korábbi kijelentésével, amely szerint fel kellene függeszteni a muszlim vallásúak befogadását. Ez nem volt bölcs javaslat és veszélyes is, állította Clinton, mert ellentétes az amerikai társadalom értékrendjével, másrészt gyarapítaná az iszlám vallás nevében fellépő terroristák szimpatizánsainak táborát. 
    Donald Trump viszont kitartott amellett, hogy az Egyesült Államokba ellenőrizetlenül érkeznek bevándorlók, Szíriából is. "Fogalmunk sincs, kik jönnek Szíriából" - hangoztatta, és ismét az erőteljes határellenőrzést szorgalmazta. A republikánus elnökjelölt nehezményezte, hogy szerinte Clinton a nyitott határok híve és amnesztiával "kezelné" az illegális bevándorlást.
    A második elnökjelölti vitán is megkerülhetetlen volt Oroszország vélt szerepe és befolyásolási kísérlete az amerikai választási folyamatban, valamint Moszkva szerepvállalása a szíriai konfliktusban.
    Hillary Clinton ismét azt mondta, hogy a róla szóló kínos információk kiszivárogtatása mögött Moszkva áll, amely nem őt szeretné a Fehér Házban látni. Trump pedig ismét leszögezte, hogy nem tudja, ki áll a kiszivárogtatások hátterében, lehet, hogy Moszkva, lehet, hogy nem, de leszögezte: ő nem az oroszok embere.
    

Forrás: MTI