Gülent támogatja a nyugati sajtó

A török Sajtóinformációs Igazgatóság kutatást végzett azzal kapcsolatban, hogy a külföldi sajtó Gülen milyen tulajdonságait állítja előtérbe. Kiderült, hogy különösen a nyugati és amerikai médiaaz „ártatlanság” kifejezést előtérbe állítva próbálja befoyásolni a közvéleményt Gülen érdekében.

A nyugati sajtó szóhasználata: az „önkéntes száműzetéstől” a „kedves szavúig”

„A FETÖ vezetője a külföldi sajtóban” című hírelemzés keretében 2016. május 1. és augusztus 9. között 126 külföldi újság és magazin, 21 tévécsatorna és 15 nemzetközi hírügynökség 2.726 hírét vizsgálta meg.

Az USA sajtójában Gülen terroristavezetőt „visszavonult hitszónok”, „önkéntes száműzetésben élő imám”, „népszerű”, „77 éves, beteg és idős imám”, „remeteségben élő vallási tanító”, „rejtőzködő vallási tanító”, „fontos ellenség” „Erdoğan volt szövetségese” és ehhez hasonló, ártatlanságot sugalló kifejezésekkel említik. Az USA sajtójának ezt a viselkedését az amerikai vezetők által minden adandó alkalommal szövetséges és baráti országként említett Törökország és a török nép kétarcúságnak értékeli.

A kutatások szerint a német sajtó Gülen terroristavezetővel kapcsolatban a „Gülen-hálózat”, „önkéntes száműzetésben élő imám”, „mérsékelt hitszónok”, „Erdoğan esküdt ellensége / volt szövetségese”, „Pennsylvania hegyeiben élő, beteg és idős ember”, „Afrikában befolyásos csapat”, „mérges kígyó” kifejezéseket használta. A német sajtó gyakran használta az „állítólagos” kifejezést, elkerülendő, hogy a FETÖ-t terrorszervezetnek állítsa be.

A francia sajtóban a „volt szövetséges”, „önkéntes száműzetésben élő hitszónok”, „lelki vezető”, „77 éves, beteg és fáradt ember” kifejezéseket használta. A francia sajtó, amely nem foglalkozik azzal, hogy a török illetékesek hogyan ítélik meg a FETÖ-t, azért választotta ezeket a kifejezéseket, hogy ne kelljen együttérzést mutatnia Törökországgal szemben a terrorizmus ellen.

A brit Gülennel, a FETÖ vezetőjével kapcsolatban a „karizmatikus vallási tanító”, „77 éves vallási vezető”, „remeteségben élő vallási tanító”, „ellenfél”, „vallások közötti üzenetet közvetítő” tulajdonságokkal jellemzi Gülent. A „terrorszervezet” és „párhuzamos állam” kifejezéseket feltételezésként említi.

Milyen jelzőket használ a világsajtó Gülenre?

A közel-keleti sajtóban „Amerikában élő vallási tanító”, „értelmiségi”, „Afrika egyik ismert arca” kifejezésekkel leírt Gülent az iráni sajtó „Az Iráni Iszlám Köztársaság esküdt ellensége”, „száműzetésben élő vallási tanító”, „a puccskísérlet megszervezésével vádolt személy” tulajdonságokkal említi, a FETÖ tagjai közé tartozó katonákat pedig „a Fetullah Gülen terrorszervezetéhez tartozó katonai lázadók” néven említi.

A FETÖ vezetője, Gülen a kínai sajtóban „amerikanizálódott török vallási tanító”, „vallási személyiség”, „száműzetésben élő ellenség”, az izraeli sajtóban „radikális iszlamista”, „titkos terrorszervezet”, „török születésű szunnita vallási tanító”, „száműzetésben élő muszlim hitszónok” kifejezésekkel került a hírekbe.

A japán sajtó Gülent „iszlamista vallási oktató”, „Gülen tanító”, az olasz sajtó „szunnita imám”, „egy imám fia”, „Gülen-birodalom”, a holland sajtó „nemzetközi cégekkel, oktatási intézményekkel, bankokkal rendelkező, befolyásos imám” kifejezések kíséretében említi. A kurd nyelvű hírekben Gülen „Iszlámra hívó”, „az Erdoğan államát lerombolni képes egyetlen erő”, „kurdellenes”, „a párhuzamos szervezet vezetője” kifejezésekkel jelenik meg.

A FETÖ vezetője az orosz sajtóban „rejtőzködő vallási tanító”, „török nyelven beszélő országokban iszlám iskolaláncot létrehozó személy”, „Gülen-birodalom”, „Erdoğan köztársasági elnök könyörtelen ellensége”, a görög sajtóban „a török vezetők spiritualitásában fontos szerepet játszó Gülen”, „a nyugatias életszemléletet a hagyományos Iszlám alapelvekkel egyesítő”, a szaúdi sajtóban „ terrorszervezet vezetője”, „a puccsért felelősnek tartott, száműzetésben élő vallási vezető”, az egyiptomi sajtóban „török vallási tanító”, „a katonai puccskísérlet egyes számú gyanúsítottja”, „muszlim gondolkodó”, a ciprusi görög sajtóban „a határokon sokszorosan túllépő szolgálat mozgalom atyja”, a svájci sajtóban „amerikai központú hitszónok”, „muszlim vezető”, „száműzetésben élő muszlim hitszónok” kifejezésekkel jelenik meg.

Mérsékeltnek próbálják beállítani

A kutatás fényt derített arra is, hogy a nyugati média Gülent támogató viselkedésében része van mindannak a pénznek, amit a FETÖ az elmúlt években a jószándékú török adakozóktól gyűjtött különböző adományok címén, ám ehelyett lobbitevékenységének céljaira használta fel. Számos nyugati sajtószerv alakított ki közeli kapcsolatot a szervezet tagjaival, több nyugati politikus készített a FETÖ-t támogató tanulmányokat, és az ezért kapott anyagi ellenszolgáltatás az említett lobbitevékenység egyértelmű bizonyítékai közé tartozik.

Ha a nyugati média által korábban a PKK és PYD terrorszervezetekkel kapcsolatos hírekben használt szóhasználatra gondolunk, ez a mostani viselkedésük egyáltalán nem meglepő a török nemzet számára.

A PKK és PYD terrorszervezetekre „gerilla”, „kurd harcosok” megnevezéseket használó nyugati média most ismét egy olyan szervezetet, a Fetullah Terrorszervezetet / párhuzamos államszervezetet (FETÖ/PDY) támogat, amely számtalan törvénytelenséget követ el Törökország ellen, emberek százait gyilkolja le, ezreket sebesít meg, és vezetőjét, Fetullah Gülent próbálja „mérsékeltnek” beállítani.

Ekrem Okutan vezérigazgató-helyettes interjút adott az AA hírügynökség tudósítójának a fent említett kutatással kapcsolatban. Okutan kijelentette: a kutatás során a nemzetközi sajtóban megjelent hírek fényt derítettek arra, hogy kiket szolgál valójában a FETÖ, és a nemzetközi sajtó, ha a török demokrácia kerül szóba, megbukott a vizsgán.