A spanyol király feloszlatta a parlamentet és kiírta választásokat

A spanyol demokráciában eddig példa nélküli esemény oka, hogy a december 20-i parlamenti választások óta eltelt több mint négy hónapban a törvényhozás nem tudott új kormányfőt választani. A rendelkezésre álló törvényi határidő pedig lejárt.
Spanyolország történtének legrövidebb, 111 napos parlamenti ciklusa ért ezzel véget.
A hivatalos, 15 napos választási kampány június 10-én veszi kezdetét, és a választások előtti napon ér véget. Június 26-án 350 alsóházi és 208 szenátusi képviselői hely sorsa dől el parlamenti választásokon. Az új parlament július 19-én tartja alakuló ülését. 
Ezt követően kezdődhetnek ismét a kormányalakítási tárgyalások, amelynek kezdetén az uralkodó fogadja az új parlament pártjainak vezetőit, majd egyiküket felkéri a kormányalakításra. Amennyiben a parlament többsége megszavazza, az új miniszterelnök megalakíthatja kormányát.
A most leköszönő törvényhozás nem jutott el eddig a pontig. 
A decemberi választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) jelöltje, Mariano Rajoy már el sem fogadta az uralkodó felkérését a kormányzásra. Február elején a szocialista Pedro Sánchez kapta meg a lehetőséget a királytól, de koalíciós tárgyalásai kudarcba fulladtak.
A közvélemény-kutatási adatok sorozatosan azt mutatják, hogy a választások megismétlése nem segíti át a holtponton a spanyol belpolitikát, mivel a jelenlegihez hasonló erőviszonyokat jósol a pártoknak, azaz egyikük sem lesz képes egyedül kormányozni.
A kedden feloszlatott parlament az eddigi legtöbb politikai erőt felvonultató törvényhozás volt, benne négy jelentős erőt képviselő politikai párttal, amely újdonságot hozott a hagyományosan kétpártrendszerre épülő spanyol belpolitikába. A politikai szakértők szerint ugyanakkor ideológiájukban és elképzeléseikben olyan távol állnak egymástól, hogy emiatt nem tudtak közös nevezőre jutni a kormányalakítási tárgyalások során.

Forrás: MTI