Franciaország felerősíti a hadműveleteit Szíriában

A köztársasági elnök a parlament két háza, a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülése előtti felszólalásában jelezte, hogy a Charles de Gaulle repülőgéphordozó-anyahajó csütörtökön elindul a Földközi-tenger keleti térsége felé, s ezzel Franciaország megtriplázza az erejét a térségben. Jelenleg 12 bombázót állomásoztat a francia légierő az Egyesült Arab Emirátusokban és Jordániában, amelyekkel az ILIÁ szíriai és iraki állásait támadják.
Francois Hollande elmondta, hogy a Franciaoszág történelmének legsúlyosabb terrortámadását, a legalább 129 áldozattal és több mint 350 sérülttel járó párizsi merényletsorozatot Szíriában tervelték ki és Belgiumban szervezték meg és készítették elő.
A franciákat "kitartásra, egységre, világos gondolkodásra, méltóságra kérte a háborús tettek ellen", amelyben 19 ország állampolgárai vesztették életüket.
Az államfő jelezte azt is, hogy a "következő napokban" találkozik Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnökkel, hogy egyeztessenek a terrorizmus elleni összefogásról.
"A nemzetközi közösség megosztott és nem koherens. Franciaország a (szíriai) konfliktus kezdete óta az egységet sürgeti a kellő fellépéshez. Több légicsapás szükséges és jobban kell támogatni azokat, akik az ILIÁ ellen harcolnak. Össze kell fogni azokat, akik képesek az ILIÁ ellen felvenni a harcot egy nagy koalíció keretében, ezen dolgozunk" - hangsúlyozta Hollande.
"Ebben a szellemben fogok a következő napokban Obama és Putyin elnökkel találkozni, hogy egyesítsük az erőinket" - tette hozzá. Azt is bejelentette, hogy Párizs kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi összehívását, hogy egy olyan határozatot fogadjon el, amely jelzi a "közös szándékot a terrorizmus elleni harcra".
Belpolitikai szinten a támadásokat követő órákban kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítását kérte az államfő három hónapra a képviselőktől.
A kormány "szerdán egy törvénytervezet terjeszt elő, a rendkívüli állapot három hónapra történő meghosszabbításáról", és az alkotmány módosítását is javasolja annak érdekében, hogy végrehajtó hatalom "a háborús terror ellen fel tudjon lépni". A rendkívüli állapotról szóló törvényt 1955-ben az algériai függetlenségi háború kitörésekor fogadta el a francia parlament, és elemzők szerint számos eleme aktualizálásra szorul.
Az elnök azt is közölte, hogy az igazságszolgáltatásban és a rendőri szerveknél 8500 új munkahelyet hoz létre a kormány, a hadsereg állományát pedig nem csökkenti tovább.
Ötezer rendőri és csendőri munkahelyet hoz létre a kormány a következő két évben, az igazságügyi minisztériumban további 2500 posztot, a vám- és határügyi szerveket pedig ezer emberrel erősítik meg. Elemzők szerint erre azért van szükség, mert a titkosszolgálatokhoz befutó információk feldolgozására, illetve a megfigyelésekre és a megfigyeltek tényleges ellenőrzésére nincs elégséges személyi állomány.
A köztársasági elnök 45 perces beszédét ovációval, állva ünnepelte az 577 képviselő és 348 szenátor, akik kivételesen nem a parlamenti frakciók szerint, hanem ábécé sorrendben foglaltak helyett a kongresszusban.
A képviselők spontán módon az államfővel együtt elénekelték a La Marseillaise-t, a nemzeti himnuszt.
A francia kongresszus nagyon ritkán, csak rendkívüli események alkalmából, általában alkotmánymódosításokra ül össze. Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében eddig csak 21 alkalommal került erre sor.
Francois Hollande beszédét szavazás nélküli parlamenti vita követi Versailles-ban, de azon az államfő nem vesz részt.

Forrás: MTI