Elemzés a minszki megállapodásról

Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államelnök közbenjárására tárgyalóasztalhoz ült Vlagyimir Putyin orosz államelnök, és Petro Porosenko ukrán államelnök, és az elfogadott szöveg 13 pontot foglal magába. A szöveg szerint február 15-én tűzszünet lép életbe a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében, az ukrán hadseregnek vissza kell vonulnia a jelenlegi frontvonalról, párbeszéd indul a helyi választások előkészítéséről, illetve Donyeck és Luhanszk megye jövőbeli státuszáról. A folyamat megvalósítása az ENSZ Biztonsági Tanácsa ellenőrzése mellett zajlik. Így vége lesz a 1,5 éve folyó ukrajnai válságnak, és a terv szerint sor kerül a lefegyverzésre, és az oroszbarát erőknek a minszki megállapodásban rögzített állásaik mögé kell húzódniuk. Hiszen vita zajlik a tűzszünet sikeréről, és milyen előnyöket ad Oroszországnak. Egyesei szerint Oroszország győzelmét jelenti a kialakult helyzet, és igazságtalan eredményt szült.
A Marmara Egyetem Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék előadóiból Prof. Dr. Ramazan Gözen elemzéseit adjuk köztudomásra.
Valójában a minszki megállapodás a helyzetet nem térítheti vissza a válság kirobbanása előtti állapothoz, hiszen nem szól semmit a Krím orosz bekebelezéséről. A megállapodás sikere esetén sem lehet szuverén állam az ukrán állam. Abból kiderül, hogy a válság helyrehozhatatlan károkat okozott Ukrajnának. Így konszolidációra kerül az orosz befolyás Ukrajnában. Tehát Oroszország köztudomásra hozta, hogy befolyásolja az EU két nagy tagállamát, Németországot, és Franciaországot. Hiszen a minszki megállapodás alapján elfogadtatta a Nyugattal a katonai terjeszkedő politikáját. Eszempontból nem mondható, hogy törvényes, és igazságos e megállapodás. Előítéletmentesen kell szemlélni az ukrán kérdést, valóban minden kérdést. Ez a kisebbik rossz, és a jövőben az elemzések alapján újra lehet rendezni. A minszki megállapodás leállította az egy éve folyó háborút, és a regionális bizonytalanságot. A háború hatalmas költséget rótt Ukrajnára. A háború folytatása nem lehetett javára se Ukrajnának, se az oroszbarátoknak, mert nem lehet győztes az egyik fél. Ugyanaz volt a helyzet, mint ami az 1980 és 1988 évek közötti iráni-iraki háború idején volt. A katonai és a hatalmi egyensúly sokkal több kárt okozott volna mindkét félnek. Ésszerűbb a béke teremtésére utat keresni, mint háborút folytatni. Egy más példa az, hogy a török felszabadulási háború során nem folyattak küzdelmet Görögország ellen, ehelyett a montreux-i, és a lausanne-i békeszerződést aláírták a Görögországot támogató Franciaországgal és Nagy-Britanniával. Mondható, hogy az ukrajnai helyzetben meghatározó volt az orosz katonai erő, de az a kérdés, hogy miért elfogadta azt Oroszország. Mindenek előtt az EU-nak sikerült a hatalomtól eltávolítani Viktor Janukovicsot, akit támogatott Oroszország, de majd nem alakítottak ki megfelelő elrettentő mechanizmust az orosz fenyegetéssel szemben. Talán megérthető, hogy az Egyesült Államok és a NATO miért nem megtorlásul hajtott végre műveletet Oroszország ellen, hiszen akkor szélesebb területen folytatni kellett küzdelmet. A nyugati államok ehelyett szankciókat hoztak Oroszország ellen, és veszélyeztették az orosz gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és energetikai érdekeket. A csökkenő olajár nagy csapást mért az orosz gazdaságra. A minszki megállapodásból kiderül, hogy a szankciók nagy kárt okoztak Oroszországnak, azért elfogadta a minszki megállapodást. Eszempontból azt nem lehet Oroszország győzelmének tekinteni, mivel kényszerűségből aláírta a megállapodást, hogy oldják meg az ellene hozott szankciókat. Akkor úgy lehet számítani, hogy Ukrajna, az EU, és a nyugati államok nem tettek engedményeket Oroszországnak, hanem rávették, hogy fogadja el a megállapodást. Biztosan ez nem vége az útnak. Valószínűleg új fejlemények történnek a jövőben, és azok fogják nyilvánosságra hozni a valódi győztest. Ha javára Oroszországnak, akkor nehéz napok várnak Ukrajnára, és a nyugatra, ellenkezőleg Oroszországra. Ilyen esetben Oroszországnak új megállapodásokat alá kellene írnia a szíriai kérdéssel kapcsolatban.