Az Iliá elleni küzdelem, a Nyugat és Törökország

Az ILIÁ általi fenyegetéssel szemben az Egyesült Államok légi hadműveletet kezdett a többségében szunnita muszlimok lakta Szíriában és Irakban. Idősebb George Bush idején 1991-ben az öbölháborúval, az ifjabb Bush idején 2003-ban a második iraki háborúval, most pedig a demokratikus elnökként számon tartott Obama kormány irányítása alatt a harmadik iraki háborúval kell szembenézni.
Mindezek az események Törökország szomszédságában történnek, mely fejleményeket természetesen Törökország közvetlen közelről figyeli.
Mi lehet annak az oka, hogy ez a folyamat folyton folyvást ismétlődik?
A térség földrajzi fekvése vagy talán vallási-politikai nézetkülönbségek okozzák ezeket az eseményeket? Bármi is áll az események hátterében, a Közel-Keleten most is vért ontanak miattuk. Törökországnak vajon mi a szerepe ebben a folyamatban?

A nyugati mentalitás nem változott.
A gazdasági világválság ellenére a Nyugat megőrizte vezető szerepét mind a tudomány, mind a technológiai fejlesztések, valamint a legalapvetőbb gazdasági szektorokban is. Kína, India, Brazília és Törökország nem képes felvenni a versenyt a Nyugattal ezeken a területeken. Oroszország gazdasága pedig a földgáz és kőolaj készletének köszönhetően erősödik. Az űrtechnológiában és nukléáris fegyverek gyártásában elért sikerein kívűl Oroszországnak nincsen olyan szektora, mely képes lenne versenyezni a világgal.
Ennek okán a nyugati országok még felsőbbrendűnek tartják saját társadalmaikat és ragaszkodnak ahhoz az állításhoz, miszerint a tudomány és a politika területeinek egyetlen hiteles képviselője lennének. A nyugat tehát saját magát valamiféle felsőbbrendű civilizáció képviselőjének titulálja, a világ fejletlenebb részét elmaradottnak tekinti, amelyet modernizálni és műveltté tenni akar.