Ésszerűségre való felhívás az iszlám világ számára!
Mehmet Görmez, a török vallásügyi igazgatóság vezetője, békére, testvériségre és ésszerűségre szólította fel az iszlám világot. A felhívás megtételére a felekezeteket fenyegető ellentétek felszámolása érdekében volt szükség. Az iszlám világban kirobbant válságok, a katonai és politikai feszültségek, valamint a felekezetek közötti ellentétek fenyegetik az iszlám világ biztonságát.
Az elmúlt napokban, főként Moszulban, Irakban és Szíriában kirobbant káosz miatt, már-már pattanásig fokozódott a feszültség.
Az iszlám vallási kifejezéseket negatívan értelmezve erőszakra buzdító kijelentéseket tesznek, szent helyeket támadnak, embereket rabolnak el és ölnek meg, mindezt teszik úgy, hogy dzsihádot hirdetnek. A dzsihád az iszlám vallás kifejezése, amely az Isten útját követők küzdelmét, törekvését, valamint a hit védelméért folytatott „szent háborút” jelenti. Ezen folyamatok komoly aggodalomra adnak okot, akár egy közelgő katasztrófát is előre jelezhetnek. A folyamatot meg kell állítani, mielőtt az iszlám világban visszafordíthatatlanná váló társadalmi és felekezeti feldarabolódás történne.
Arra szólítottak fel mindenkit, hogy fogjanak össze, és vessenek véget az ellentéteknek.
1.A muszlim identitás mindennél fontosabb. Magasabb rendű más felekezethez való tartozásnál, valamint földrajzi, etnikai, politikai hovatartozásnál is. Nem szabad megengedni, hogy szétbomlasszák a muzulmán testvériséget. A Korán, a muzulmánok szent könyve, valamint Mohamed proféta szavai szerint, az emberek soha, semmilyen okkal nem bánthatják egymást, az iszlám vallás tiltja a vérontást!
2. Semmilyen okból kifolyólag nem történhet meg az, hogy a különbségek ellenére, már 1400 éve fennálló muzulmán társadalmat vallási, felekezi vagy etnikai alapokra helyezzék. Egyetlen ember vagy csoport sem üzenhet hadat a másiknak annak vallása, értékrendje és gondolatai miatt. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon éljen ott, ahova a gyökerei kötik. A gyűlölet magvát ültetik el azok, akik szemben állnak mindezekkel.
3. A szunnita és síita felekezetek közötti ellentétek elfogadhatatlanok, hiszen mindegyike Mohamed prófétától ered. Egymás ellenségként való kezelése csupán a bosszú jele.
4. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy valamely muzulmán csoport arra kényszeríti az egyéb társadalmokat, hogy magáévá tegye saját mentalitását, vagy meggyilkolja őket. Elfogadhatatlan továbbá, hogy bármely muzulmán rákényszerítse saját nézetét egyéb csoportokra, valamint, hogy meggyilkolja azokat, akik más álláspontot képviselnek.
Az iszlám vallás semmiképpen nem támogatja az efféle magatartás legalizálását.
5. Muzulmán az, aki muszlimnak mondja magát. Senkinek nincs joga a másikat arra kényszeríteni, hogy lemondjon az iszlámról. Egy, az ésszerűséget szem előtt tartó, valamint kimunkált lelkiismerettel rendelkező muszlim soha nem fogja megengedni, hogy gyökeret eresszenek olyan nézetű egyének, akik a széthullás okozói lehetnek.
6. Az iszlám vallásnak teljességgel ellentmond az, hogy az érdekellentéteknek áldozataivá vált védtelen embereket, gyerekeket, nőket és időseket az otthonaik elhagyására kényszerítik.
7. Bizonyos körök nyilatkozatai szerint elfogadhatatlan, hogy támadás irányul Szent Ali, Sent Huszein és Ebu’l Fadl Abbas Nedzsefben, és Karbalában lévő türbéje ellen. Nedzsef és Karbala nemcsak a síiták és sunnniták számára, hanem az egész iszlám világ számára szent.
8. Mindezekkel egy időben bizonyos körök hadat üzentek másoknak. Ez semmiképpen nem elfogadható, senki nem ölhet meg az ártatlanokat a dzsihadra hivatkozva.
9.Manapság a tudósok és vallási intézmények által kiadott fatvák aggodalmat keltenek, pedig rájuk hárul annak feladata, hogy újjáépítsék a jogot és az erkölcsöt a muszlimok között. Manapság a vérontást és felekezeti ellentétet okozó fakvák tevékenységeinek nincs semmiféle
