Május 19, Atatürk Emléknap és az Ifjúság és Sport Ünnepe

1919. május 19- a török történelem egyik fordulópontja. Amellett, hogy Atatürk ezen a napon lépett Samsunba, ekkor ünneplik az Ifjúság és Sport Ünnepét is. Atatürk a függetlenségi háború során a a fiatalságban látta azokat, akik előre viszik az ország jövőjét, és szembeszállnak a meggyökerezett babonákkal. Ezért az ifjúság Atatürk számára különleges jelentőséggel bírt.

A Török Köztársaság történelmének egyik fontos esemény Atatürk Samsunba érkezte. Amikor a török nemzet az I. Világháború után nehéz körülmények között küzdött szabadságáért, színre lépett a nagy vezető, Mustafa Kemal Atatürk, és Samsunba bevonulva megnyitotta az utat a szabadság előtt. Ezért Atatürk 1919. május 16-19 közötti, Isztambulban kezdődött utazása a felszabadulás szimbóluma.

Ez az utazás fordulópontot és a felszabadulás kezdetét jelentette Törökország számára. Mivel a függetlenségi háború megkezdése végett Samsunban, Anatólia földjére való bevonulás 1919. május 19-én rendkívül fontos dátum, ezt a napot szentelték a török ifjúság ünneplésének is. Mint említettük, az ifjúság általában a gondolati megújulás szimbóluma is.

Atatürk e szavaival is kifejezte a török fiatalságba vetett bizalmát: „Ifjak! Jövőbeli tetteim végrehajtását felvállaló ifjak! Nagyon boldog vagyok, hogy ezt a hazát olyan fiatalokra hagyhatom, akik megértenek engem.”

Atatürk e szavai vezetőként szolgálnak minden török számára: „Az, hogy valaki engem látott, nem feltétlenül jelenti, hogy személyesen találkozott velem. Elegendő, ha megérti gondolataimat, érzéseimet.” Atatürköt úgy érthetjük meg, ha ismerjük életét és gondolatait. Ezért a Török Köztársaság alapítása körüli nehézségeket mindig szem előtt tartva, május 19-én mindig Atatürk örökségét ünnepeljük.

• Mustafa Kemal a végsőkig védelmezte a „teljes függetlenség és modernizálás” alapelvét. A mandátum kérdését különösen az 1919. szeptember 4-i sivasi kongresszuson vitatta.

• „A teljes függetlenség és mandátum közötti vitában a mandátum a függetlenséget nem befolyásolja, így a kettő valójában egy dolog”

• Érvelt véleménye mellett. Ám a teljes függetlenség kérdésében Atatürk a legkisebb engedményt sem tette, a végsőkig védte álláspontját a nemzet és állam szuverenitása, és a nemzet ismert határokon belüli egységének megőrzése mellett.

Atatürk azzal a hittel folytatta a függetlenségi háborút, hogy a legnagyobb erő fog nyerni. Az imperialisták erős seregeinek legyőzése érdekében a török nemzet erejét és jogos ügyét tartotta a legnagyobb erőnek. Kijelentette: a török nemzet nem akar mást, mint szabadon és függetlenül élni saját határain belül. Az Amasyai Kiáltvány, az erzurumi és sivasi kongresszusok határozatai által ezt nemzeti céllá is tette.

Az Amasyai Kiáltvány elsődleges célja a széthúzó nemzeti szervezetek egy cél érdekében való összegyűjtése, a nemzeti forradalom személyes küzdelemből mozgalommá emelése, a nemzet szuverenitását biztosító török állam létrehozása és a nemzet helyzetének kinyilvánítására Sivasban egy nemzeti kongresszus összehívása. A kiáltvány a török nemzet forradalmának kezdetét jelenti, először említi a nemzetállam, nemzeti akarat és nemzeti szuverenitás fogalmát, s először tárja fel, hogy a győztes államok nyomására az isztambuli kormány nem teljesítette kötelességeit.

Az Erzurumi Kongresszus fontossága abban rejlik, hogy kifejezte egy állam megalapításának gondolatát, egyesítette a Kelet-Anatóliában a „nemzeti jogokat védő szervezeteket”, rávilágított a Sivasi Kongresszusra, és terjesztette alapelveit, fontos lépést jelentett a nemzeti egység útján, s először az Erzurumi Kongresszuson döntöttek a nemzeti függetlenség feltétel nélküli létrehozásáról. A mandátum kérdését különösen az 1919. szeptember 4-i Sivasi Kongresszuson vittaták meg részletesen, és oldották meg.

A Sivasi Kongresszus néhány alapvető döntése a következő:

• A haza országhatáron belüli részei egy egészet képeznek és megoszthatatlanok.

• Mindenféle megszállás beavatkozás ellen a nemzet egységben megvédi magát. Ha az Isztambuli Kormány külső nyomás hatására arra kényszerül, hogy a nemzet bármely részét magára hagyja, a haza függetlensége és egysége érdekében minden óvintézkedést meg kell tenni.

Alapelv a Nemzeti Erők egyetlen erő volta és a nemzeti akarat uralma.

• Nem elfogadható a mandátum és mentesség. A nemzeti akarat képviselete érdekében össze kell hívni a nemzetgyűlést.

• Az állam függetlenségének és egységének biztosítása mellett örömmel fogadnak minden gazdasági vagy technikai segítséget, amely olyan államoktól érkezik, melyek nem akarnak a török állam földjére vagy szuverenitására törni. Nemzeti ügy az igazságos és emberi értékeket biztosító béke leérése az emberiség békessége és nyugalma érdekében. Az azonos céllal, a nemzeti lelkiismeretből született szervezeteket “Anadolu ve Rumeli Müdafaa-i Hukuk Cemiyeti” név alatt egyesíti.

• A közösség és közakarat képviselete érdekében a Kongresszus megválasztotta a képvislők gyűlését.

Mustafa Kemal Paşa a függetlenségi háború megkezdése végett Samsunban, Anatólia földjére való bevonulás 1919. május 19-én rendkívül fontos dátum, fordulópont a török nemzet számára, így ezt a napot szentelték a török ifjúság ünneplésének is. Mint említettük, az ifjúság általában a gondolati megújulás szimbóluma is.

Atatürk e szavaival is kifejezte a török fiatalságba vetett bizalmát: „Ifjak! Jövőbeli tetteim végrehajtását felvállaló ifjak! Nagyon boldog vagyok, hogy ezt a hazát olyan fiatalokra hagyhatom, akik megértenek engem.”

Atatürk e szavai vezetőként szolgálnak minden török számára: „Az, hogy valaki engem látott, nem feltétlenül jelenti, hogy személyesen találkozott velem. Elegendő, ha megérti gondolataimat, érzéseimet.” Atatürköt úgy érthetjük meg, ha ismerjük életét és gondolatait.

Ezért a Török Köztársaság alapítása körüli nehézségeket mindig szem előtt tartva, május 19-én mindig Atatürk örökségét ünnepeljük.