A világ 6000 nyelvének 43 százalékát fenyegeti az eltűnés veszélye
Az ENSZ adatai szerint különösen aggasztó az őslakos népek által beszélt nyelvek kihalási aránya, és ez a helyzet a helyiek önazonosságának védelme szempontjából is rossz képet fest.
A világ 6000 nyelvének 43 százalékát fenyegeti az eltűnés veszélye
Az ENSZ adatai szerint különösen aggasztó az őslakos népek által beszélt nyelvek kihalási aránya, és ez a helyzet a helyiek önazonosságának védelme szempontjából is rossz képet fest.
A nemzetközi jelentés szerint kéthetente eltűnik egy nyelv.
Ez a helyzet a világ kulturális sokszínűségének csökkenése szempontjából jelent veszélyt.
Az ENSZ szerint a világon 370 millió őslakos található.
Az őslakosok a jobb életfeltételek keresése és a földjeik ellen irányuló beavatkozások miatt arra kényszerülnek, hogy elvándoroljanak, és az a körülmény veszélybe sodorja a kultúráik és életformáik megőrzésének lehetőségét.
E veszélyek közül a legsúlyosabb az, hogy az őslakosok nem tudják megőrizni az anyanyelvüket.
Mivel azokon a helyeken, ahova elvándorolnak, az anyanyelvük nem hivatalos vagy nem oktatott nyelv, ezért ez hosszútávon több száz nyelv kihalását okozza.
A veszélyeztetett nyelvek között olyanok kapnak helyet, mint az Olaszország egyes területein beszélt ligur nyelv, az Afrikában beszélt tamasek nyelv, az újlatin picard nyelv, az Észak-Kaukázusban beszélt karacsáj-balkár, a pontuszi görög nyelv, a khoraszáni török, gagauz, krími tatár, a Görögországban és Olaszországban beszélt arberes nyelv, a Grúziában beszélt szván nyelv, az ír, a számi, a Dél-Amerikában beszélt kurripako, az új-zélandi őslakosok által beszélt maori nyelv.
Elsősorban az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) keretében több különböző ENSZ-projektet működtetnek, amellyel a nyelvek eltűnésének megelőzése érdekében különösen az anyanyelvek iskolai oktatásának ügyében próbálnak meg tudatosságot teremteni.
