A véltnél korábban jelent meg az ember Ausztrália szívében

Erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik egy félreeső területen több ezer tárgyi leletet és csontot találtak egy sziklaeresznél.

Úgy hiszik, az ember mintegy 50 ezer éve érkezett meg Ausztráliába, az viszont állandó vita tárgyát képezte, mikor hódította meg a kontinens száraz belsejét, kezdte meg az eszközök használatát, és került kapcsolatba az ősi állatokkal.

A Nature folyóiratban publikált tanulmányukban a szerzők leírják, hogy a dél-ausztráliai Flinders-hegységben, a Warratyi-sziklaeresznél talált bizonyítékok alapján az emberek már 49 ezer éve jelen voltak Ausztrália sivatagos területén, vagyis mintegy 10 ezer évvel korábban, mint ahogyan eddig hitték.

Az üledékrétegekből kinyert tárgyak között az eddigi legidősebb csont- és kőeszközök (40-38 ezer évesek) is megtalálhatóak. A kutatók emellett vörös okker nyomaira is bukkantak, amelyet szertartásoknál alkalmazhattak a korai emberek, ahogyan a modern őslakosok is.

Az üledékek és tárgyak – nemcsak eszközök, hanem állatcsontok, faszén, hamu, tojáshéjak és növényi maradványok – kora feltárja, hogy az emberek több ezer éven át hellyel-közzel használták a barlangot. A kutatók szerint a rendszeres használat periódusait néha mintha a teljes elhagyatottság időszakai szakították volna meg.

Giles Hamm, a vizsgálat vezetője a Reutersnek kifejtette, a lelőhely Ausztrália legdélebbi, legidősebb helyszíne, földrajzilag pedig azért jelentős, mert feltárja, hogy az akkori emberek igen gyorsan mozgolódtak a kontinens partjai mentén és belsejében.

A vizsgálat során 4300 tárgyi leletet, valamint három kilogrammnyi okkert, csontot és növényi maradványt találtak.

Egy fellelt csonttöredéket a Diprotodon optatummal, a legnagyobb ismert erszényessel azonosítottak, míg egy tojáshéjat kihalt óriásmadárhoz kötöttek, ami azt sugallja, hogy az akkori emberek már kapcsolatba kerültek a megafauna képviselőivel.

forrás: AFP/BBC