Az utolsó budai pasára emlékeztek Budapesten

Az oszmán birodalom utolsó budai helytartója, Abdurrahmab Abdi Arnaut halálának 330. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten.

Az UKİD (Nemzetközi Fejlesztési és Együttműködési Egyesület), az ALSAR (Albániai Jövő Alternatívája Alapítvány) és a TMKC (Török-magyar Kulturális Központ) által szervezett megemlékezés Korán-recitálással és fohásszal kezdődött Abdurrahman Abdi pasa budavári síremlékénél. Az Albániából és Törökországból érkező vendégek, valamint magyar történészek és más meghívottak részvételével zajló rendezvény a három ország képviselőinek beszédeivel ért véget.

Az előadások a magyar, albán és török hallgatóság körében nagy sikert arattak.

A TMKC elnöke, Ahmet Barışçıl a szimpóziumot megnyitó beszédében kiemelte: bár a magyarok és törökök többször is szembekerültek a történelem során, a múltbéli ellenségeskedésen túllépve barátság szövődhet a két nemes nemzet között.

Egyben kifejezte a török nemzet köszönetét Magyarországnak, amiért az utolsó budai oszmán helytartó, Abdurrahman Abdi pasa sírját és más oszmán kori emlékeket is megőriztek a jövő generációk számára.

Az ALSAR elnöke, Mehdi Gurra elmondta, hogy az oszmán birodalom hadseregében 33 magas rangú, albán származású katonatiszt is szolgált, ami az oszmán birodalom toleranciáját, sokszínű kultúráját tükrözi, ami mind a mai napig példaértékű a nemzetek számára. Ennek a példának a jegyében rendezték meg a mostani megemlékezést is, és a korábban Tiranában tartott emlékülésen azt is eldöntötték, hogy az idei évtől kezdve minden év szeptember 2-án Budapesten emlékeznek meg az albán származású pasáról.

Korsós Attila kutató, író előadásában bemutatta a korszak kiemelkedő hadvezérét, harcosát, és a budai vár ostromáról tartott előadásában azt is kiemelte: a várat nemcsak a török katonák, hanem a környéken élő zsidó és szláv lakosság is védelmezte, mivel békében és szabadságban élhettek a muszlimok fennhatósága alatt.

Musa Serdar Çelebi, az UKİD elnöke pedig nyitóbeszédében azt hangsúlyozta ki, hogy az Oszmán Birodalom által érvényesített vallási-nemzetiségi politika szellemében minden közösségnek joga volt önazonosságának, nyelvének, irodalmának megőrzéséhez és fejlesztéséhez; ebben a felfogásban, amely az iszlám vallás egyetemes értékeire támaszkodott, sosem volt helye a rasszizmusnak és diszkriminációnak; Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa személye, élete és szolgálata is nagyszerű példa erre. Çelebi beszédében kijelentette: „a 70 éves korában is harcba szálló és itt hősi halált halt Abdurrahmán Abdi pasa a magyarok elismerését is kivívta, akik „hős ellenfélnek” nevezték őt és mindig tisztelettel emlékeztek meg róla. Kapcsolataink a vitéz magyar néppel ugyancsak jó példát mutatnak erre. A történelem folyamán oly sok éven át egymással háborúzó két nemzet az utóbbi három évszázadban kapcsolatait már az igazi béke és testvériség légkörében folytatja. A történelmet eltorzítani próbálókkal szembeni állhatatosság, a török-albán összetartozás, a török-magyar barátság és testvériség tovább erősödik és a jövőben is fenn fog maradni.”

Az oszmán birodalom egyik kiemelkedő hadvezére, Abdurrahman Abdi pasa a XVII. században élt, Bagdad, Egyiptom, Bosznia, Aleppó és Buda kormányzója is volt.

Az albán származású Abdi pasaa budai vár 3 hónapig tartó ostromát vezette, ez idő alatt 18 alkalommal verte vissza a 80.000 fős egyesített keresztény hadsereg támadását alig tízezer emberével.

Az első sorokban harcolva, 70 éves korában halt meg a vár ostroma közben. A budai várban található sírkövén az áll: „Hős ellenfél volt, békesség vele!”