Török Idegenforgalom (15)

Törökországban számos őskori település található… ezek közé tartozik a Çatalhöyük neolit-kori lelőhely is.

Çatalhöyük a napjainktól 9500 évvel ezelőttre visszanyúló történelmi időszakig nyújt páratlan emlékeket, amelyek az emberiség társadalmi és kulturális evolúciójára kínálnak betekintést. Ez a vidék egy páratlan régészeti terület, amely tanúként szolgál a földművelő társadalom kialakulására és letelepült életmódra való áttérésre…

Çatalhöyük Közép-Anatóliában, Konya városa Çumra településétől 11 kilométerre fekszik. A helyet az emberiség egyik legelső településeként tartják számon, és a régészeti leletek alapján úgy becsülik, hogy körülbelül 8 ezer embernek adhatott otthont. Az őskori város ritka példája a jó állapotban megőrzött neolit-kori településeknek, nevét (amelynek jelentése magyarul „villa-halom”) a keleti és nyugati irányban található két halomról kapta. Ezek miatt a jellegzetességek miatt 2012-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára is...

A halmok a földrengések és háborúk következtében egymásra halmozódó törmelékek felgyülemléséből jönnek létre. Emiatt különböző korszakokhoz tartozó, sok történelmi fázist megőrző régészeti lelőhelyet alkotnak.

A Çatalhöyüknél található keleti és nyugati halom két eltérő magasságú dombot alkot… A keleti halomnál folytatott ásatások eredményeként 18 neolitikus településréteg került a felszínre. A Kr. e. 7000-es évekre datált rétegekből számos maradvány és információ került elő, amelyek a letelepedett életmódra való áttérést mutatják; fontos archívumot alkotnak, amelyek építészeti és művészeti emlékeket is magukban rejtenek.

A keleti halmot a Kr. e. 6000-es évekre datálják, és a kőrézkorhoz tartozó jellegzetességekkel rendelkezik. A halomból világosan kiderül, hogy az a keleti halom első korszakaiban megfigyelhető kulturális struktúra folyatása...

A hozzávetőleg 14 hektáros területen elterülő halmokat több mint 2000 évig használták települési központként.

A Çatalhöyükben található házak dimenziói és települési rendjük a társadalmi és egalitárius eszmékre alapuló korai urbanizáció képét mutatják. A házak legszembeötlőbb tulajdonsága az, hogy ugyanakkora kiterjedésűek és a tetejükön lévő nyíláson keresztül, létrával lehetett bemenni a belsejükbe. A házakat közvetlenül egymás mellé építették. Ennek feltehetően az lehetett az oka, hogy erősek voltak a rokoni szálak és az emberek a közösségi életformát preferálták.

A falakon geometrikus alakzatok, csillagok, virágmotívumok,vadászat, tánc, bika, szarvas és kos ábrázolások találhatóak.

Çatalhöyük neolit-kori városában a házak szoros egymáshoz való építése miatt nincsenek utcák. A tetők látták el az utcák feladatát; a háztetőkön folyt a közlekedés.

Az ásatások eredményeképpen megállapították, hogy Çatalhöyük első lakosai egy vadászó-gyűjtögető közösség volt, akik később áttértek a földművelésre. Búza, árpa és zöldborsó volt az első termesztett növény. A földművelés mellett állattartással is foglalkoztak; elkezdték háziasítani a szarvasmarhát és a juhokat.

A keleti halomnál végzett ásatások során nagy számú anyaistennőt ábrázoló szobrocskát találtak. Az égetett agyagból, márványból vagy mészkőből készített szobrocskák mérete az 5 és 15 centiméter között mozog.

Çatalhöyükben napjainkban is folytatódnak a régészeti munkálatok.

Azt javasoljuk azoknak az utazóknak, akiket érdekelnek az évezredekkel ezelőtt élt emberek házai és városa, hogy ha Konyában járnak, ne hagyják ki ennek a rendkívül gazdag múlttal rendelkező anatóliai városnak a múzeumait, dzsámijait, vendégfogadóit sem, különösen a Mevlana Múzeumot, vegyenek a város híres kézi szőtteseiből, és kóstolják meg az ízletes konyai ételeket is.