Csak ott, a Nemrut-hegyen lenyügöző a látvány napnyugtakor és napkeltekor

Csak kevesen merészkednek az ország távoli, kevésbé ismert tájai felé. Érdemes azonban dél-kelet felé venni az irányt és megmászni a Nemrut-hegyet, mely Antiochus Teoskommagénéi király síremlékének is otthont ad, és 1987-ben került be a Világörökségek sorába.

A Nagy Sándor macedón király által időszámításunk előtt III. században létrehozott birodalmat négyre osztották. A délkelet anatóliai térséget és Szíria egy részét magában foglaló Szeleukida-birodalom majd sok apró államokra oszlott. A Szeleukida-birodalom északi részét a Kommagéné állam vezette, mely trónára 1. Antiochos király ült az időszámításunk előtt 69-ben. Az ő idején élte át a legfényesebb korát. Arra igyekezett, hogy vegyes hitet kövessenek az országa lakói. Antiochos félig isten jellegű volt. A térség legmagasabb hegyének számon tartott Nemrut-hegy csúcsán síremléket és titokzatos királyi szentélyt épített. A hegyen különböző görög és perzsa istenek szobrain kívál még Antiochus Teoskommagénéi király síremléke is található.

A területen több szobormaradvány is latható. A szobrok jellegzetesen görög arcvonásokkal bírnak, de perzsa ruhát viselnek és a hajstílusuk is perzsa. A szobor részletei a királyt, oroszlánokat, sasokat és különböző görög és perzsa isteneket ábrázolnak.A természeti erők hatására a szobrok az idők folyamán szétestek és a fejek elkezdtek legurulni a hegyoldalon.

Az egykori ősi szentélyben tíz méter magasan és több méter hosszan hevernek az istenek “lefejezett”, hatalmas szobrai.

Antiochust ide temették el. Sírdombján hatalmas szobrok álltak, melyek magát az uralkodót, két oldalán pedig oroszlánokat és sasokat formáztak. Emellett különböző görög, örmény és iráni istenek szobrainak maradványai is láthatók.

A Nemrut-hegy Antiochus I. Theus, az ókori kommagéné királyság uralkodójának sírdombja, bár az ásatások során a mai napig nem sikerült rábukkanni sírjára.

A 2000 évnél hosszabb ideig sötétségben maradt sírkamra felfedezése nagy fényt fog deríteni az egész emberiség homályos történetére. Amit ma kopár és lakatlan szikláknak látnak, ott több mint kétezer évvel ezelőtt csillagászati és vallási szertartások zajlottak.

Manapság sokan látogatják meg a Világörökség részét képező 2143 m magas Nemrut-hegyet inkább a nyári hónapokban,mert pont akkor a látvány napnyugtaés napkelte környékén lenyügöző. A turisták éjjel is a hegy csúcsán vannak, hogy így végignézhessenek egy napnyugtát és egy napkeltét.

A Világ Idegenforgalmi Írók és Újságírók Föderációja által 2004-ben Nemrut- hegyet kitüntették az Aranyalma díjjal, melyet manapság az adiyamani múzeumban őriznek.