Hatay

Az 571 kilométer hosszan kanyargó Aszi-folyó Libanonban, a Bekaa-völgy északi részén ered, a világhírű ókori város, Baalbek romjainak közelében. Hatay otthont adott több civilizációnak. Mecset, zsinagoga, templom mindhárman egymás mellett láthatók.Az  UNESCO békevárosként nyilvánította ezt a várost. 

Hatay városa nagyon gazdag a kulturális kincsekben. A római korból való Daphne antikváros a nyugatról a kelet felé karnyarog.A Földközi-tengeri térség egyik fontos települési helye volt. A térségben végzett régészeti ásatások során napvilágot látott mozaikok a világ eddig ismert leglátványosabb mozaikjai, melyeket manapság lehet látni az Antakyai régészeti múzeumban.

A Hatay belvárosának tekintett háromezer éves város,Antakya történelem folyamán szemtanúja lett több jelentős eseménynek.Nagy Sándor ebben a térségben legyőzte a perzsákat az issusi háború során és meghodította Mezopotámiát és Egyiptomot.  Alexandrosz volt Napóleon koráig a világtörténelem leghíresebb hadvezére.A római uralom alá került Antalya, Mezopotámia, Palesztina és Szíria nagyon gyorsan fejlődött minden téren.

A Hatayban található Saint Pierre templom is azok között a vallási látványosságok között van, ami felkeresése nélkül nem lehet hazamenni Törökországból.A világon Jézus proféta első hívei itt használták a keresztény szót. A Szent Péter templom manapság sok keresztény számára zarándokhely. A Korán Ya-sin szúrája is szól Antakyáról. 

Jézus proféta apostolaiból, Janusz és Juhanna Antakyába is jött, ahol átterjedt a kereszténység más népekre is. A kereszténység egyre nagyobb teret hódított.

Az volt Habibi Neccar, aki tért át a keresztény vallásra először. Hosszú ideje szenvedett betegségtől.Azt mondták, hogy soha nem gyógyul meg.  A Koránban szó esik, hogy az Isten engedélyével meggyógyult. Neccar nagyon sokat igyekezett, hogy a többiek is átérjenek a keresztény vallásra, de az egyik támadás következtében hősi halált halt.Ő az iszlám vallásig egyetlen és első hősi hallott volt.

A Korán Ya-sin szúrája arról szól, hogy az isten parancsára egy erős hang megsemmisítette  az Antakyában élő bálványimádókat.Később eltemették Jézus proféta apostolaiból, Janusz és Juhanna sírjai mellett valohová. 636-ban az arabok érkeztek Antakyába, ahol Anatólia legrégibb mecsetét, Neccar-mecsetet építették, melynek kertjében található türbében nyugvó apostolok mind a keresztények, mind pedig a muszlimok számára fontosak.

Hatay és Antakya egyben konyhájáról is szerzett hírnevet.Az egyik legfinomabb török édességnek számítható a künefe. A Földközi-tenger menti országok népszerű desszertje. Két kadayıf tészta (cérnametélthez hasonló) réteg között, puha, a sütés közben nyúlóssá váló sajt található, amelyet tálalás előtt sziruppal is átitatnak. A künefe török változatához félig lágy sózatlan sajtot, hatay sajtot használnak.Hagyományosan kis kerek réz edényben sütik, majd melegen sziruppal leöntve és kaymak-kal (török krémes tejtermék, hasonló a mi tejfölünkhöz, erről bővebben egy külön bejegyzésben) és durvára darabolt pisztáciával (vagy esetleg dióval) tálalják. Habár a künefe-t árusító boltokat Hatay, Kilis, Adana, Mersin és Gaziantep városokban bárhol lehet találni, a hatay-i Antakya városának künefe-je a leghíresebb mind közül.