Heti kommentárunk 7/ A Kercsi-híd elleni támadás lehetséges következményei

Új szakaszba lépett az ukrán-orosz háború miután találatot kapott a Kercsi-szoros felett átívelő híd, amely összeköti a Krím félszigetet és Oroszországot, Oroszország a várakozásoknak megfelelően nagyon kemény választ adott a támadásra, irányított rakétákkal lőtt több ukrán várost, köztük Kijevet is. Az úgy történt, ahogy Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke korábban hangsúlyozta, miszerint a Kercsi-szorosi híd elleni támadás nyitná meg a pokol kapuját Ukrajna előtt. Amennyiben mindkét fél eszkalálja a konfliktust, szűkül a diplomáciai és békés megoldás lehetősége.

Miközben heves harcok folytak a hadszíntéren, 2022. október 8-án a reggeli órákban óriási robbanás rázta meg a Kercsi-szoros felett átívelő hidat, amely összeköti a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím-félszigetet és Oroszországot. Miután a hídon kigyulladt egy vasúti szerelvény üzemanyagtartálya, a híd egy szakasza leomlott. Bár különböző forgatókönyvek vannak a támadás menetére, Oroszország bejelentette, hogy egy robbanószerrel megrakott teherautó felrobbant. Putyin szerint az egy terrortámadás volt, amelynek célja az Orosz Föderáció kritikus fontosságú polgári infrastruktúrájának megsemmisítése. A kitervelője és végrehajtója volt az ukrán titkosszolgálat."

A Kercsi-szoros felett átívelő híd, Európa leghosszabb hídja, egy nagyon stratégiai fontosságú hely, amely összeköti az Oroszország által illegálisan annektált Krímet az orosz területtel. A 3, 5 milliárd dollárba került Krími-híd négy közúton és egy vasútvonalon forgalmat bonyolít. A Krímben élő civilek minden igényét és a herszoni orosz megszálló erők logisztikáját teljes egészében ezen a vonalon keresztül biztosítják. A stratégiai fontosságú híd Oroszország és Putyin számára nagy szimbolikus jelentőséggel is bír. Az egész orosz megszállás szimbolikus emlékművének tekintik. Ezért nagyon fontos volt, hogy Putyin születésnapján bombázták azt, és minden szem Oroszország válaszára szegeződött.

Még mindig is hangsúlyozzák, hogy a Kercsi-szorosi híd és a Krím elleni támadás nyitná meg a pokol kapuját Ukrajna előtt, amint Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke korábban hangsúlyozta. Minden a várakozásoknak megfelelően történt. Néhány nappal a támadás után az orosz hadsereg több ukrán várost, különösen Kijevet lőtte irányított rakétákkal. A támadásban összesen több mint száz irányított rakétát használtak, és számos fontos infrastrukturális létesítményt, különösen a hőerőműveket vették célba. Míg ezek a támadások, amelyek áldozatai között voltak a civilek is, nem voltak közvetlen hatással a háború menetére, azt hozták nyilvánosságra, hogy Oroszország legalább hatékonyan képes válaszolni a Kercsi-szorosi híd elleni támadásra.

Becslések szerint a kétnapos rakétatámadás legalább egymilliárd dolláros terhet rótt az orosz gazdaságra, biztosan az ukrán infrastruktúra súlyosabb kárt szenvedett. De az a kérdés fontos, hogy mennyire fenntarthatóak az irányított rakétacsapások az oroszok számára? Az értékelések szerint a stratégiai jelentőségű irányított rakéták gyorsan elfogynak az orosz hadsereg készletéből, és az orosz védelmi ipar nem képes elég gyorsan előállítani a külsőtől is függő rakétarendszereket. Eddig az orosz hadsereg ritkán vetette be azokat a háborúban. Lehet, hogy azok a támadások, amelyek nem nagyon érintik a frontvonalakat, befolyásolták az orosz hadsereg morálját és motivációját. Úgy látszik, hogy lassult az ukrán hadsereg herszoni előrenyomulása. Továbbra sem világos, hogy a részleges mozgósításról szóló rendelet alapján Ukrajnába áthelyezett orosz csapatoknak sikerül-e kialakítani egyensúlyt, különösen a nyugati országok Ukrajnának nyújtott támogatására való tekintettel. Ez a valóság, hogy a háború folyamatosan eszkalálódik. A Kercsi-szorosi híd elleni támadás és az azt követő események azt jelzik, hogy nem látszik a háború vége.